Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által közzétett adatok szerint világviszonylatban évente nagyjából kétmillió mellrákos beteget diagnosztizálnak.
Bár a kezelések hatékonysága az elmúlt évtizedekben nagymértékben javult, a betegség a terápiák után gyakran visszatér, és többnyire sajnos a kezelést megelőzőnél előrehaladottabb stádiumban. Éppen ezért rendkívül fontos az emlők rendszeres, évenkénti szűrővizsgálata. És nem csupán a menopauzát követően, negyven-ötven éves kortól, de már akár harmincéves kor felett is.
A legismertebb emlőrákszűrési módszer a tapintásos vizsgálattal és ultrahanggal kiegészülő mammográfia, amelytől azonban – a vele járó kellemetlen érzés miatt – sokan ódzkodnak. Az emlőtomoszintézis, azaz a 3D-s mammográfia ezzel szemben már jóval kisebb mellkompresszióval is elvégezhető. A hagyományos mammográfia ráadásul a sűrű mellszövetű nők esetében – a szövet takaró hatása miatt – alacsonyabb érzékenységű, így olykor nem mutatja meg kellő időben az elváltozásokat. Az emlőtomoszintézis lényegesen megbízhatóbb, modernebb képalkotó emlődiagnosztikai eljárás, amely során röntgensugarak segítségével metszeti képek készülnek a mellről. Ezeket rekonstruálják 3D-s egységgé.
Ez a módszer a hagyományos mammográfiánál 41,5 százalékkal több rosszindulatú emlődaganatot képes kimutatni. Nagy pontossággal határozza meg az emlő-rendellenességek méretét, alakját és helyét, így alkalmazásával kevesebb biopsziára és egyéb további vizsgálatra van szükség. Emellett tisztább képet ad a sűrűbb mellszöveteken belüli rendellenességekről, az enyhébb mellkompressziónak köszönhetően pedig kevésbé kellemetlen, és a kisebb méretű emlőkről is tud fájdalommentesen képet készíteni.
A brit kutatók által nemrégiben közzétett eredmények szerint most már létezik egy új vérvizsgálati technológia is, amely minden korábbi vizsgálatnál érzékenyebben felismeri, és közel százszázalékos pontossággal képes megjósolni, hogy a mellrák kiújul-e az adott betegnél. A daganatos sejtek DNS-ét beazonosítva átlagosan 15, de az eddigi eredmények alapján legkorábban már akár 41 hónappal azelőtt képes kimutatni a visszaesést, hogy a betegségre jellemző első tünetek megjelennének. A korai diagnózisnak köszönhetően pedig lehetővé válik a kezelés korábbi megkezdése, ami jelentősen megnövelheti a betegek túlélési esélyeit.
A korábbi, hasonló jellegű vizsgálatokkal szemben, amelyek eddig legfeljebb ötven különböző típusú mutáns, daganatos elváltozás jeleit mutató sejtet voltak képesek észlelni, az új eljárás már 1800 különböző fajta, a rákos sejtek által okozott mutáció felismerésére képes. A londoni Breast Cancer Now kutatóintézet munkatársai 78 olyan beteg vérét elemezték, akiket különböző típusú emlőrákok korai szakaszaiban kezeltek. Az új teszt helyesen jelezte a kiújulás magas kockázatát annál a tizenegy betegnél, akik az ötéves vizsgálati időszak során valóban visszaesővé váltak. Annál a hatvan nőnél pedig, akiknél a teszt nem talált mutáns DNS-t, valóban nem tértek vissza a betegség tünetei a kezelést követő öt évben. További három beteg esetében az egyik vizsgálat során észleltek ugyan rákos mutációt jelző DNS-t, de a megismételt vizsgálatok során azok eltűntek, négy beteggel kapcsolatban pedig nem szolgált adatokkal az intézet.
A szakemberek a diagnózis felállításakor, majd a műtét, illetve a kemoterápia után végeztek vérvizsgálatot a betegeknél. Ezeket a teszteket a következő évben háromhavonta, majd további öt éven keresztül félévente megismételték. Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság chicagói konferenciáján bemutatott eredmények szerint a vérvizsgálat átlagosan 15 hónappal a tünetek megjelenése vagy a betegség kimutatása előtt jelezte a rákot, a legkorábbi felismerés pedig 41 hónappal azelőtt történt, hogy a vizsgálat megerősítette volna a diagnózist. Mindez kiemelkedő jelentőséggel bír, hiszen – amint arra mások mellett a Beast Cancer Now igazgatója, Simon Vincent is felhívta a figyelmet – a korai felismerés az egyik legnagyobb fegyver a mellrák ellen. A betegség a kezdeti stádiumokban ugyanis viszonylag jó arányban gyógyítható, azonban ha átterjed a test többi részére, lényegesen csökken a túlélés esélye.
Egy tavaly megjelent tanulmány szerint a fiatal mellrákos nők aránya az utóbbi időszakban világszerte rohamosan növekedett. A 30 és 39 év közötti korosztályban a rákdiagnózisok száma 2010 és 2019 között 19,4 százalékkal nőtt, míg a 20 és 29 év közötti nők esetében ez az emelkedés 5,3 százalék volt. Ráadásul míg az idősebb nők túlélési aránya javult, a fiataloké stagnált. Ideje lenne tehát elfelejteni azt a tévhitet, miszerint ez a betegség csupán a negyven év feletti nőket érinti.
A Semmelweis Egyetem oldalán közzétett adatok alapján a Magyarországon évente nagyjából nyolcezer újonnan diagnosztizált betegnek csupán egy százaléka 35 év alatti, azonban a fiataloknál kialakult mellrákos megbetegedések száma a világviszonylattal megegyezően nálunk is növekedést mutat, és sok esetben sajnos csak előrehaladott állapotban fedezik fel.
Kulcsfontosságú lenne tehát, hogy ne dugjuk fejünket a homokba, és rendszeresen vegyünk részt a javasolt szűrővizsgálatokon. Hiszen – amint azt a statisztikák mutatják – a mellrák kialakulása fiatalabb korban sem zárható ki. Ebben az esetben is érvényes tehát a régi mondás, miszerint „jobb félni, mint megijedni”.
