Supergirl mélyen a pohár aljára nézett, és egy dühös, bosszúszomjas kislányban ismert önmagára

Jövő héten a magyar mozikba is berepül Clark Kent unokahúga, hogy egy részegen eltöltött születésnapi buli után életre szóló leckét adjon egy bosszúszomjas árvának a jó és a rossz, a helyes és a helytelen közti különbségekről. Ennek apropóján elővettük a Supergirl alapjául szolgáló Hugo-díjra jelölt képregényt, amely a Fumax kiadónak köszönhetően igényes kivitelezésben, magyarul is olvasható.

Milly Alcock kezében az új Supergirl mozifilm alapjául szolgáló képregénnyel, A holnap hősnőjével. Forrás: deadline.com

Supergirl: A holnap hősnője magyar borítója. Forrás: Fumax kiadó

King ezért kitalált egy új társat Supergirl mellé, az apjáért bosszút álló fiatal Ruthye figuráját, akinek – a fantasykrónikákat idéző, egyszerre modoros és bájos, prózaként külön életet élő – narrációján keresztül ismerjük meg Kara tragikus múltját és jelenét (mindezt sokkal részletesebben és szívszorítóbban, mint korábban bármikor), illetve ezt a kaotikus, világokon átívelő űrfantasykalandot, amiben akad sárkány és táltos paripa is. A dolog pikantériája, hogy ezek bármennyire is fantasztikus elemek, egy az egyben A félszemű jeleneteit idézik: ami a westernen egy kígyóverem, az itt egy zöld kryptonitbánya, ami ott a létszámfölényben lévő banditákkal való harc, az itt egy egész flottányi kalózhajó, de mindkét változatban hangsúlyos a főhős lovának végkimerülésig való hajszolása, a bosszú hiábavalósága, vagy a mítosz ütköztetése a valósággal. Azzal a lényeges különbséggel persze, hogy a Supergirl végkicsengése még akkor is felemelő, ha máskülönben megtart valamit az alapmű keserűségéből is.

A holnap hősnője igazi ütőkártyája – már túl a grafikai kivitelezésen, a brazil Bilquis Evely finom vonalvezetésű, részletgazdag rajzain –, hogy a címszereplője hiába bír ezernyi nap erejével és majdnem hogy sebezhetetlen fizikailag, lélekben már régen megtört, és ettől már aligha lehetne emberibb.

– Túl sok ez, túl kicsinyek vagyunk – suttogja Supergirl reményvesztettségében, de valami mégis hajtja tovább rendületlenül. Elvesztett mindent, és mégis: úgy nyújt vigaszt, támaszt és segítséget, hogy sokszor talán észre sem veszi. Grandiózus képregény, sok harccal és látványossággal, de közben mégis bensőséges, a csendben megbúvó apró, érzékeny mozzanatokkal. King korábban a CIA terrorelhárítási műveleti tisztjeként dolgozott, ez pedig rányomja a bélyegét a történeteire is, amelyek gyakran foglalkoznak megemészthetetlennek tűnő családi traumákkal, a háború borzalmaival és a hétköznapi élet nehézségeivel. A Supergirl: A holnap hősnőjében mindez hatványozottan érvényesül.