A csíksomlyói búcsú története már 442 éve íródik

Május 30-án, a pünkösdvasárnap előtti szombaton, idén rendkívüli körülmények között rendezik meg a 443. csíksomlyói búcsút, az összmagyarság egyik legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepét. Tekintettel a koronavírus-járványra a zarándoklat elmarad, a szokásos pünkösdi szentmisét pedig nem a csíksomlyói hegynyeregben, hanem a helyi kegytemplomban tartják meg kevés hívő jelenlétében. Az eseményeket tévé- és rádióközvetítésben, illetve online módon lehet majd nyomon követni. Az MTVA Sajtóadatbankjának összeállítása:

Csíksomlyó, 2018. május 19. A csíksomlyói búcsú a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti hegynyergen 2018. május 19-én. MTI Fotó: Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs Forrás: MTI/Mohai Balázs

A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. A felvonulás ezután az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.

A menet számos hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt, a főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. A csaknem 30 kg súlyú tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja viszi és emeli magasba. Amikor a labarum a Kissomlyó-hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise. A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, megszentelt emléktárgyat, amelyet a kegyszoborhoz érintenek, a gyerekeknek szánt ajándékok közül az egykor kultikus eledelként számon tartott mézeskalács a legnépszerűbb.

A búcsú nevezetes istentisztelete még a csángó mise, a csíksomlyói plébániatemplomban a moldvai csángóknak tartott, magyar nyelven bemutatott szentmise, mert a csángók szülőföldjén nincs rendszeres magyar nyelvű misézés. Ugyancsak a csángókhoz fűződik a pünkösdvasárnap hajnali „napba nézés”, hitük szerint imádkozva a Kis-Somlyó keleti lejtőjén megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját. Tavaly a Romániába látogató Ferenc pápa június 1-jén, egy héttel a búcsú előtt szabadtéri szentmisét pontifikált a csíksomlyói hegynyeregben, a pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánították. A csíksomlyói búcsú és kegyhely egy hete került be a hungarikumok közé.

Az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: „A Szentlélek száll le rád”. Az ünnepi szentmisét a kegytemplomban Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye februárban felszentelt érseke mutatja be, ő mondja a szentbeszédet is. A ferences testvérek arra kérik a hívőket, szívük zarándoklatával kapcsolódjanak be a szentmisébe és a liturgikus programokba. A szentmisét élőben közvetítik a kegyhely honlapján, Facebook-oldalán, a Duna Televízióban és az Erdélyi Mária Rádióban, valamint követhető a SzeredApp mobilalkalmazással is.