Magányos vadász lehetett a hangya 100 millió évvel ezelőtti őse

Noha a hangyát ma a csapatmunka legjobb példájának tartják a rovarvilágban, egy százmillió évvel ezelőtti őse magányos vadász lehetett.

Forrás: PEXELS

A Current Biology című tudományos folyóiratban közölt tanulmány szerint a haidomyrmecine, más néven pokol-hangya nevű rovart tekintik a hangyák legkorábbi fajának, amely a kréta időszakban élt, amikor a dinoszauruszok uralták a világot.

A korabeli hangyák egyike gyantába ragadt, és a százmillió éves borostyánkőben maradt fenn napjainkig.

Miután kínai, amerikai és francia tudósok megvizsgálták az egyedet, megállapították, hogy a borostyán egy ragadozó vadászatának jelenetét zárta magába. A tanulmány szerint a pokolhangya magányosan vadászhatott, úgy, ahogy ma élő leszármazottai nem tudnak.

A legtöbb hangyafajjal szemben a pokolhangyának szarv nőtt a fején és sarlószerű állkapcsa volt. Amikor szarvával megszúrta az áldozatot, állkapcsa felfelé mozdult, a szarv és az állkapocs csapdává zárult össze az áldozat körül.

Ez az egyedülálló módszer lehetővé tette, hogy a hangya önállóan éljen ahelyett, hogy kolóniában dolgozna – mondta Vang Po, a kínai tudományos akadémia Nancsingi Geológiai és Paleontológiai Intézetének kutatója, a tanulmány társszerzője.

A tudósok elkészítették több mint száz mai és hajdani hangyafaj adatbázisát, hogy összehasonlítsák őket a pokolhangyával. Egyetlen más csoportnál sem találták meg ezt a jellegzetességet.

A hangyák eredete és evolúciója még ma sincs teljesen felderítve. Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy a pokolhangyák mintegy százmillió éve éltek és a következő 20-30 millió év alatt fokozatosan kihaltak, átadták a helyüket fejlettebb hangyacsoportoknak.

„A hangyák a legsikeresebb társas rovarok, azonban legkorábbi képviselőik önfenntartó, magányos állatoknak bizonyultak” – tette hozzá Vang.

Hangyás csokoládé hódított a kölni expón

Nagy változások előtt áll az édesség­gyártás Európában és a világon, ezt támasztották alá a nemrég Kölnben rendezett édességexpó tapasztalatai is. A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint a kiállítók körében az üzleti várakozások optimisták voltak, de abban szinte kivétel nélkül minden gyártó egyetértett, hogy az édesipar előtt számos feladat áll. A szabályozás változásai sok országban jelenthetnek kihívást, emellett az ökológiai elvárások – mint a fenntarthatóság, a környezeti és társadalmi érdekek betartása –, valamint az egyre rövidebb innovációs ciklusok is feladják a leckét az édesipar szereplőinek.

A fogyasztói elvárások is folyamatosan változnak: egyértelműen nő például az előrecsomagolt kis, kompakt ételek iránti érdeklődés. Ezek között megtalálhatók a sütőben vagy mikróban sült ropogtatnivalók, az egyedi termesztési régiókból származó diófélék és ínyenc magvak különféle fajtái, a belőlük készült szeletek, innovatív zöldségcsipszek, zöldségsnackek, rizssnackek és más, gabona- vagy zöldségalapú harapnivalók, mint a burgonyachips új alternatívái.

Bár a kiállítás gerincét – amelyen egyébként tizennégy magyar gyártó is részt vett – továbbra is a hagyományos édességek adták, ugyanakkor a korábbinál nagyobb hangsúlyt kaptak a prémium termékek, a szokatlan ízkomponensek, valamint a természetes összetevőkre alapozott, növényi vagy rovaralapú fehérjékkel készülő rágcsálnivalók.

Az expó résztvevői megkóstolhatták például a zöld hangyákkal dúsított csokoládét, a rovarfehérje-rudakat, valamint a csokoládéval bevont szöcskesnacket is. Emellett a vegán, a vegetáriánus, kevesebb zsírt és cukrot tartalmazó termékek, valamint az igazoltan etikus körülmények között előállított édességek is kiemelt szerepet kaptak. A termékek fehérjével dúsítása is mind gyakoribb, számos édességszeletet állítanak elő magas fehérjetartalmú összetevőkből, gyakran gyümölcsökkel vagy zöldségekkel kombinálva.