A maori törzsek magas rangú tagjainak, főleg férfiaknak a fejét haláluk után a rokonaik rituális célból mumifikálták és megőrizték. A gyarmatosítás idején, a 19. században európai utazók, gyűjtők felfigyeltek a tetovált arcú emberfejekre, és nagyban kereskedtek a maori nyelven toi mokónak nevezett relikviákkal. Még az is előfordult, hogy a nagy kereslet kielégítésére rabszolgákat és hadifoglyokat tetováltak ki az arcukon és öltek meg a fejük mumifikálása céljából.
A wellingtoni Te Papa nemzeti múzeum évek óta igyekszik visszaszerezni a külföldre hurcolt őslakos emberi maradványokat, a Berlinben lévő két emberfej visszaadását tavaly ősszel kérte az ottani néprajzi múzeumtól. A két férfifej 1879, illetve 1905 óta része a múzeum gyűjteményének. A múzeum szerint a lehető leghamarabb visszaszállítják a fejeket.
Tavaly áprilisban a berlini Charité kórház is visszaszolgáltatta 109 új-zélandi őslakos földi maradványait az új-zélandi nemzeti múzeumnak. A különböző korú és nemű emberektől származó csontokat sírokból ásták ki a 19. század végén és a 20. század elején.
