Egyszerű védekezési lehetőségek a városi poloskainvázió ellen

A poloskainvázió országszerte felmerülő helyzetére egy fejér megyei szakember javasolt védekezési módokat.

A poloskák természetes ellensége, a szamurájdarázs, egyelőre nem elterjedt Magyarország területén Forrás: Wikipedia Commons

Hangosan, zümmögve repülnek, koppannak – és büdösek. Az egyszerű, kerti poloskák kisebb rokonukkal, az ágyi poloskával szemben nem ártalmasak az emberre, jelenlétük viszont annál inkább zavaró, túlzott elszaporodásuk pedig káros a növényeknek. Az országszerte felmerülő poloskainvázió kapcsán egy szakértő mellett olvasói is nyilatkoztak a Fejér megyei hírportálnak.

A poloskainvázió manapság sokakat kellemetlenül érint, nem csak vidéken, városon is. A közösségi oldalon ennek kapcsán nyilatkozó olvasó szerint szinte szüretelni lehet őket: „Van egy sanda gyanúm: befészkelték magukat a tető alá.” Egy másik érdeklődő is jelezte: tegnap ő is látott egyet az erkélyajtójukon; mindent megtett, hogy ne menjen be hozzájuk. Egy harmadik hozzászóló pedig arról számolt be, hogy több rovarölő szert elhasznált ellenük, mint egész nyáron a szúnyogokra. Pusztítani kell őket, mert csak szaporodnak, szaporodnak! Kezdenek télre berendezkedni – vélekedett egy másik hozzászóló –, majd az első fagy megoldja…

A poloskák mostanra városokban is megszokott rovarokká kezdenek válni
Fotó: Fehér Gábor

Hazánkban körülbelül 900 poloskafajt különböztetünk meg, közülük a többség növényi nedvekkel táplálkozik, de vannak, melyek áttértek az élősködő vagy ragadozó életmódra. Ha a poloska veszélyben érzi magát, büdös váladékot választ ki, így próbálja távol tartani ellenségeit.

Hogyan védekezhetünk ellenük? Egy fejér megyei növényvédelmi szakértő kétféle válasszal is szolgált. A rövidebb válasz szerint: sehogy. Kicsit hosszabb válaszát némi ismeretterjesztéssel kezdte. A két főbűnös a zöld vándorpoloska, valamint az ázsiai márványpoloska. Magyarországon egyik sem őshonos, mindkettő inváziós faj. A kertekben a legtöbb zöldséget-gyümölcsöt megszálló poloskák az utóbbi évek egyik legbosszantóbb kártevői. Természetes ellenségük a szamuráj darázs. Arról még folyik a vita szakmai berkekben, hogy ezek a vadászok már megjelentek-e hazánkban.

A poloskák természetes ellensége, a szamurájdarázs, egyelőre nem terjedt el Magyarország területén
Fotó: Wikipedia Commons

A poloskainvázió ellen úgy védekezhetünk a legegyszerűbben, ha a megelőzést választjuk. Néhány egyszerű praktikával megkímélhetjük magunkat egy félórás poloskakergetéstől, a bűztől és a csapkodástól. A poloskának a csótányhoz hasonlóan elég egyetlen apró rés a bejutáshoz. Lapított testének köszönhetően a szúnyogháló melletti keskeny réseken, lyukakon könnyen bemászik, a rosszul záródó ablakoknál, ajtóknál ugyanígy. Ép szúnyoghálót használjunk, a réseket szüntessük meg! Segíthet az univerzális szigetelőszalag, de az ajtók, ablakok alatti réseket tökéletesen eltömítő nedves törölköző is. A poloska sokszor a ruházatunkon utazva jut be a lakásba; ha nem muszáj, ne hagyjuk égve a villanyt sem.

Cáfolja a szakértő, hogy megjelent hazánkban a szamurájdarázs

Dr. Vétek Gábor, a Szent István Egyetem (SZIE) Rovartani Tanszékének egyetemi docense szerkesztőségünknek azt nyilatkozta: annak ellenére, hogy elterjedt az interneten, a szamurájdarázs valójában még nem jelent meg hazánkban.

A szakember szerint amíg a rovarok hazai jelenlétével kapcsolatban szakmailag hiteles megerősítés nem történik – tudományos publikáció vagy begyűjtött példány formájában –, addig üdvös lenne megakadályozni az „áljóhír” további terjedését.

A Szent István Egyetem docense, dr. Vétek Gábor határozottan cáfolja, hogy – ahogy arról több híradás is beszámolt – az idén megjelent volna a márványpoloska természetes ellensége Magyarországon. Elmondta: valóban megfigyelhető azonban olyan jelenség a rovarvilágban, hogy egy új kártevő – például a márványpoloska – megjelenését követően annak természetes ellenségei – például a szamurájdarazsak – is „megérkeznek”, és visszavetik kisebb vagy nagyobb mértékben a kártevők példányszámát.

Korábbi témával kapcsolatos cikkünket ITT olvashatja tovább.