Vörös pandák kerültek a Pécsi Állatkertbe

Az intézmény évek óta csatlakozni akart a vörös panda fajmegmentő programjához, erre pedig idén nyílt először lehetőség.

Forrás: MTI2020. 10. 09. 17:14
Bambuszlevelet rágcsál egy vöröspanda Fotó: MTI/EPA/Roland Weihrauch
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vöröspanda-ikrek költöztek a Pécsi Állatkertbe. A veszélyeztetett faj példányainak kifutóját közösségi finanszírozás segítségével, adományokból tudta megépíteni a fennállásának idén hatvanadik évfordulóját ünneplő intézmény.

Mint azt Pap Zsuzsanna, a pécsi belváros felett magasodó Mecsekoldalban található állatkert gyűjtemény- és nevelési vezetője a kifutó pénteki átadásán elmondta, intézményük évek óta csatlakozni akart a vörös macskamedvének is nevezett vörös panda (Ailurus fulgens) fajmegmentő- és tenyészprogramjához, erre pedig idén nyílt először lehetőség.

Közölte: a pandaikerpár tavaly nyáron született két nőstény tagja, Tara és Jázmin Franciaországból érkezett Pécsre, míg a veszélyeztetett faj vadon élő példányai a Himalája, elsősorban Nepál, Kína, India területén fordulnak elő 1500 méteres tengerszint feletti magasság felett. Fennmaradásukért az állatkertek napjainkban közös erővel küzdenek.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az állatok kifutójához szükséges forrást közösségi finanszírozási kampány keretében teremtették elő, több neves vállalat és csaknem hatvan magánszemély ajánlott fel kisebb-nagyobb összeget. Az előre tervezett kétmillió forinton felül további csaknem félmillió forint gyűlt össze.

A Pécsi Állatkertben az új vörös pandák ikreinek (Ailurus fulgens) egyike
Fotó: MTI/Sóki Tamás

Andricz Bertold, a zoo szakmai igazgatóhelyettese közölte: vörös pandákat csak az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének tagjainak számító állatkertek tarthatnak. Magyarországon a budapesti, a szegedi és a veszprémi létesítményben találhatók a faj képviselői.

Bognár Szilvia, Pécs alpolgármestere azt emelte ki, hogy a mecseki létesítmény eddigi történetében folyamatosan jelen van a közösségi összefogás eredménye. Felidézte, hogy hatvan esztendeje a pécsi közösség építette fel az állatkertet, rendszeresek az örökbefogadások, de a járvány első hullámának korlátozásaikor is a támogatók segítették túl a nehéz időszakon a létesítményt.

Siptár Dávid, a zoo ügyvezetője az MTI érdeklődésére elmondta: a koronavírus-járvány hatása komoly gazdasági kihívások elé állította az intézményt. A helyi közösség összefogása és az állatkert iránt tanúsított szeretetének köszönhetően a zárvatartás csaknem két hónapos időszaka alatt ugyanakkor számottevő pénz- és takarmányadományt kapott az állatkert, emellett az újranyitást követően jelentős számban érkeztek a látogatók a parkba.

Kiemelte: a tavalyinál átlagosan több mint öt százalékkal többen látogattak el a parkba idén azokban a hónapokban, amikor nem kellett kényszerűségből zárva tartania az állatkertnek.

A hatvan esztendeje, még társadalmi munkában létrejött Pécsi Állatkertet 2016-ra csaknem kétmilliárd forintból, javarészt fejlesztési forrásból teljes egészében átépítették, ennek következtében az utóbbi években egyre több látogatót fogadott az intézmény. A 4,5 hektáron elterülő több mint háromszáz faj csaknem másfél ezer egyedét bemutató pécsi állatkert tavaly óta tagja a világ egyik legrangosabb szakmai szervezetének, az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetségének, így az intézmény egyre több fajmegmentő- és tenyészprogramhoz is csatlakozhat.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.