Egy bikát ábrázoló, több mint 2500 éves kicsiny bronzszobrot mosott ki a földből a nagy eső a dél-görögországi Olümpia romvárosban nemrég.
A helyszínen munkálkodó szemfüles régész vette észre az aprócska bika egyik földből kikandikáló szarvát az eső után a Zeusznak emelt olümpiai templom közelében – közölte pénteken a görög kulturális minisztérium.
A kiváló állapotban fennmaradt szobrocskát egy laboratóriumba szállították, ahol megállapították róla, hogy az antik görög művészet geometrikus korszakából (i.e. 1050-700) származik – áll a közleményben.
Kutatók szerint a figura egyike lehet annak a több ezer fogadalmi szobornak, amelyet Zeusz főistennek ajánlottak fel Olümpiában, az ókori Görögország egyik legjelentősebb szentélyében az i.e. 1050-től i.e. 700-ig terjedő korszakban, vagyis 2700-3000 évvel ezelőtt.
Fotó: unsplash
Az áldozati rituáléban való részvételére utalnak azok az égésnyomok, amelyeket a szobrocskáról levakart üledékben találtak.
A bikák és a lovak jelentős szerepet játszottak a régi görögök életében, így gyakran előfordultak az isteneknek felajánlott áldozati adományok között is.
Sok áldozati adományt egy vastag hamurétegben találtak Olümpiában, ezek jelenleg a helyi régészeti múzeumban láthatók.
Több milliárd forintos érmeritkaságot árvereznek el
Három gyűjtői ritkaságot, köztük a világ legértékesebb numizmaitikai ritkaságainak egyikét, egy 1933-ban Amerikában vert „dupla sas” aranyérmét árvereznek el júniusban a Sotheby's aukcióján. A becslések szerint az érme 10-15 millió dolláros (3-4,6 milliárd forintos) áron is elkelhet.
Az 1933-as arany pénzérméből mindössze 13 példány ismert. Az aranypénzeket 1907-ben kezdték verni Theodore Roosevelt amerikai elnök kívánságára, aki rajongott az antik görög pénzérmékért, és azt akarta, hogy hasonló szépségű aranypénzek legyenek forgalomban az Egyesült Államokban is.
A cikk ITT olvasható tovább.
