Egy szovjet hadihajó eltitkolt lázadása Brezsnyev rendszere ellen

A hidegháború elhallgatott eseményei közül talán a Balti-tengeri Flotta kötelékébe tartozó tengeralattjáró-elhárító fregatt, a Sztorozsevoj fedélzetén kitört lázadás volt a legkínosabb incidens a brezsnyevi Szovjetunió legfelsőbb pártvezetése számára. A rigai kikötőből 1975. november 9-én éjszaka megszökött hadihajó politikai tisztje, Valerij Szablin korvettkapitány egy új és „igaz„ szocialista forradalmat akart kirobbantani, a korrupt és bürokratikus brezsnyevi rendszer elsöprése céljából – olvasható az Origo cikkében.

A Sztorozsevoj fregatt a rigai hadi kikötőben Forrás: WKIMEDIA COMMONS / RIA/NOVOSTI

Brezsnyev tajtékozva szidta a flotta-főparancsnokságot és a KGB-t

1975. november 9-én kora hajnalban éles telefoncsörgés hangja riasztotta fel álmából Szergej Gorskov flottatengernagyot, a szovjet haditengerészet főparancsnokát. A vonal túlsó végén Mihajlin admirális, a Balti-tengeri Flotta parancsnoka jelentkezett azzal a döbbenetes hírrel, hogy a Sztorozsevoj fregatt megszökött a rigai kikötőből, és nyugati irányban haladva próbál kijutni a nemzetközi vizekre. Mihajlin altengernagy azt is közölte a főparancsnokkal, hogy feltehetően lázadás tört ki a hadihajó fedélzetén.

Szergej Gorskov flottatengernagy, aki 1975-ben szovjet haditengerészet főparancsnoka volt
Fotó: WKIMEDIA COMMONS /RIA/NOVOSTI

Gorskov flottatengernagy miután megparancsolta a Balti-tengeri Flotta vezénylő admirálisának,

hogy haladéktalanul kezdjék meg a szökevény fregatt felkutatását,

Grecsko marsallt, a Szovjetunió honvédelmi miniszterét hívatta. Gorskov admirális beszámolóját végighallgatva, a tájékoztatástól elképedt marsall azonnal a Kremlt tárcsázta. A vonal túlsó végén a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára, Leonyid Iljics Brezsnyev, bosszús hangon érdeklődött a kora hajnali riasztás okáról.

Andrej Grecsko marsall, szovjet honvédelmi miniszter
Fotó: WKIMEDIA COMMONS /RIA/NOVOSTI

A honvédelmi miniszter röviden beszámolt a pártfőtitkárnak mindarról, amiről a haditengerészet főparancsnoka tájékoztatta. A Sztorozsevoj fedélzetén kitört lázadás hírére Brezsnyev éktelen haragra gerjedt,

és Grecsko Marsallnak néma csendben kellett végighallgatnia a pártfőtitkár dühkitörését.

Miután a flotta-főparancsnokság, sőt, a KGB is megkapta a magáét a dühöngő párfőtitkártól, Brezsnyev némileg lecsillapodva kiadta a parancsot: bármi áron tartóztassák fel a szökevény fregattot, ha pedig ez nem lehetséges, semmisítsék meg. Azt már hozzá sem kellett fűznie, hogy az incidens szigorú államtitoknak számít.

A svéd radarfelderítés azt hitte, hogy kitört a harmadik világháború

1975. november 9-én kora reggel a késői ősz ködös szürkesége ülte meg a Balti-tengert. A svéd királyi haderő rádiófigyelő szolgálatának ügyeletesei kikerekedett szemmel meredtek a radar képernyőjére. A radarjelek szerint egy hatalmas, 13 egységből álló flotta és legalább 60 repülőgép közeledett a svéd felségvizek, konkrétan a Gotland-sziget felé. A teljes sebességgel közeledő inváziós erők láttán a szolgálatos svéd tisztek már-már azt hitték, hogy kitört a harmadik világháború. Nem tudhatták, hogy szerencsére egészen más áll a fenyegetőnek tűnő szovjet flottafelvonulás hátterében.

A Sztorozsevoj fregatt a rigai hadi kikötőben
Fotó: WKIMEDIA COMMONS / RIA/NOVOSTI

Brezsnyev ukázának vétele után lázas kapkodás kezdődött el a Balti-tengeri Flottánál. Sietve igyekeztek összegyűjteni a flotta valamennyi bevethető felszíni egységét, és

összesen 13 hadihajót sikerült csatarendbe állítani a szökevény Sztorozsevoj fregatt elfogására.

A sebtében felállított üldöző kötelék zászlóshajója egy ugyanolyan Burevesztnyik (Viharfecske) osztályú fregatt lett, mint az elfogandó vagy megsemmisítendő hadihajó. Az alkalmi flottában még Tarantul és Poti-osztályú őrhajók, valamint három Nanucska-osztályú rakétás korvett vágott neki a Balti-tengernek.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.