Gyors ütemben pusztítja az erózió a világ legrégibb barlangrajzát

A tudósok megoldást találnának a pleisztocén földtörténeti időszakban készült alkotás megóvására.

Forrás: MTI2021. 06. 13. 11:24
Az ausztráliai Griffith Egyetem által 2021. január 14-én közreadott kép egy vaddisznót és két kézlenyomatot ábrázoló barlangrajzról a Celebesz szigetén fekvõ Leang Tedongnge barlangban. Fotó: Adam Brumm Forrás: MTI/EPA/Griffith Egyetem/Adam Brumm
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gyors ütemben pusztítja a klímaváltozás hatására a sós víz okozta erózió a világ legrégibb barlangrajzát az indonéziai Szulavézi (Celebesz) szigetén.

A teriantróp, vagyis állati jellegzetességeket viselő emberi lényeket vadászat közben ábrázoló festményt 2017-ben fedezték fel egy mészkő barlangban, korát nagyjából 44 ezer évben határozták meg a szakértők.

A tudósok jelenleg versenyt futnak az idővel, hogy megoldást találjanak arra, hogyan óvják meg az erózió okozta pusztulástól ezt a pleisztocén földtörténeti időszakban készült alkotást.

„A hatás nagyon súlyos, el fogja pusztítani a művet” – mondta Basran Burhan, az ausztrál Griffith Egyetem régésze, miután megvizsgálta a Szulavézi szigetén lévő Maros városban található festményt.

Az ausztráliai Griffith Egyetem által 2021. január 14-én közreadott kép egy vaddisznót és két kézlenyomatot ábrázoló barlangrajzról a Celebesz szigetén fekvõ Leang Tedongnge barlangban.
Fotó: MTI/EPA/Griffith Egyetem/Adam Brumm

Az emelkedő hőmérsékletek és az El Nino jelenség fokozódó súlyossága miatt felgyorsult a só kristályosodása a barlangban, ami hatékonyan „hámlasztja” a festményt – fejtették ki ausztrál és indonéz tudósok a Scientific Reports című tudományos lapban.

A hosszúra nyúló szárazságok heves monszunesőkkel kombinálva különösen kedvező körülményeket teremtettek ahhoz, hogy intenzívebbé váljon ez a kristályosodás – emelték ki a tanulmányban.

„Pereg le a barlang faláról a képet alkotó pigment”

– mondta Rustan Labe régész.

A kulturális örökségvédelmi hatóságnál dolgozó Labe elmondta, az archeológusok kis csoportokban fogják megfigyelni a sókristályok és más apró organizmusok növekedését a barlang falán, hogy megállapítsák és kezeljék az erózió okozta problémát.

Íme a világ eddig felfedezett legősibb barlangi állatfestménye közelről
Fotó: MTI/EPA/Griffith Egyetem/Adam Brumm

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.