A Műegyetem elődje 175 éve nyílt meg

Százhetvenöt éve, 1846. november 1-jén nyitotta meg kapuit a József Ipartanoda, a mai budapesti Műegyetem elődje.

Budapest, 2019. augusztus 21. A Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fõépülete a fõváros XI. kerületében a Mûegyetem rakpart 3-ban a Duna-parton. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

Az önálló magyar műegyetem felállítása ugyanakkor nem került le a napirendről, ezt szorgalmazták a hallgatók is, akik az 1848-as forradalom idején 12 pontban fogalmazták meg követeléseiket. Az Ipartanodába 1850-ben beolvasztották az Institutum Geometricumot, így jött létre a Joseph Industrieschule, amelynek oktatási nyelve a német volt, és csak a technikai osztályban folyt a képzés, a gazdászati és kereskedelmi szakot megszüntették. A felsőfokú mérnökképzés 1856-ban kezdődött újra, amikor az intézmény a Joseph Polytechnikum nevet kapta, s elkülönítették a gépészek, az általános mérnökök és a vegyészek képzését, a magyar nyelvű oktatást 1860-ban állították vissza.

Az 1867-es kiegyezés után négy évvel, 1871. július 10-én I. Ferenc József aláírásával életbe lépett az Eötvös József által szorgalmazott törvény, amely létrehozta a Királyi József Műegyetemet, a világon az első műszaki felsőoktatási intézményt, amely nevében is az egyetem szót viselte. A Műegyetem 1901-ben kapta meg a doktori cím adományozásának jogát, az első magyar műszaki doktor Zielinski Szilárd, az út- és vasútépítéstan későbbi professzora lett, aki disszertációját egy budapesti földalatti gyorsvasút tervéről készítette. A Műegyetem előbb Pesten, a Lónyay utcában, majd a Kiskörúton működött, mai épületét 1902-ben kezdték építeni a budai Duna-parton. Elsőként 1904-ben a kémiai, majd 1906-ban a fizikai, 1909-ben pedig a központi (K) épületet és a könyvtárat adták át. Az épületegyüttest hivatalosan 1910-ben avatták fel, a K épületet Hauszmann Alajos, a könyvtárat Pecz Samu tervezte.

Az 1934. évi X. törvény hozta létre a Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet a József Műegyetem, a soproni Bánya- és Erdőmérnöki Főiskola, az Állatorvosi Főiskola és a budapesti Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karának egyesítésével, amely 98 tanszékével az ország legnagyobb felsőoktatási intézménye lett. Ennek szervezetéből 1945-ben kivált a mezőgazdasági és állatorvosi kar és az erdőmérnöki osztály, 1948-ban a közgazdaság-tudományi kar, 1949-ben a bánya- és kohómérnöki osztály. A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) 1950-ben villamosmérnöki, nehézvegyipari és 1957-ig hadmérnöki karral bővült. Az intézmény neve 2000-től Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.

Borítókép: MTI/Jászai Csaba