A gravitációs hullámok egyike két olyan objektum összeolvadásából származott, amelyek közül az egyik szinte biztosan fekete lyuk volt (a tömege 24 naptömeg), a másik viszont vagy extrém könnyű fekete lyuk, vagy nagyon nehéz, 2,8 naptömegű neutroncsillag.
A kutatók arra következtettek, hogy valószínűleg fekete lyukról van szó, de nem lehetnek teljesen biztosak ebben.
Az ELTE fizikusai szerint a LIGO és a Virgo detektorok érzékenysége folyamatosan javul, ami lehetővé tette több izgalmas gravitációs hullám megfigyelését, köztük az első biztosnak mondható neutroncsillag–fekete lyuk összeolvadást. A fekete lyukak és a neutroncsillagok tömege kulcsfontosságú támpontot ad arra, hogy a nagy tömegű csillagok hogyan fejlődnek és hogyan pusztulnak el szupernóva-robbanásokban. A felfedezésekkel most kezdjük csak látni a fekete lyukak és a neutroncsillagok sokféleségét. A legújabb eredmények azt bizonyítják, hogy ilyen kettősök sokféle méretben és párosításban léteznek.
A LIGO és a Virgo obszervatóriumokat jelenleg felkészítik a közelgő negyedik megfigyelési időszakra, amely várhatóan 2022 második felében kezdődhet el. Ekkor már a japán KAGRA obszervatórium is mér. A mélyen egy hegy alatt található KAGRA 2020-ban sikeresen teljesítette első megfigyelési időszakát, azonban még nem csatlakozott a LIGO és a Virgo közös megfigyeléseihez. Több detektorral az események égi pozíciójának meghatározása is pontosabb lesz. Ahogy a gravitációs hullámok észlelésének száma növekszik, az adatkiértékelő technikákat is fejlesztik, hogy ezzel biztosítsuk az eredmények nagy pontosságát és megbízhatóságát.
Borítókép: Kulcsfontosságú információkat adnak a nagy tömegű csillagok fejlődéséről és pusztulásáról (Fotó: ELTE/TTK)
