Mint a művészettörténész hozzáteszi: „megállapítható, hogy minden pályázó teljesen szabadon értelmezte a felkérést, az ábrázolások nem kísérői a szövegnek, hanem újraértelmezői. A vizualitás sokszínű, plurális nyelvén, szenzibilis médiumokként az eredeti opusnak napjainkhoz szóló üzeneteit, az évszázadok alatt kifejtett eredményeit, kultúránkban betöltött változó szerepéhez idomulva fogalmazták meg”.
A MANK közleménye szerint a kiállításban szereplő alkotások között találni közvetlen, a szöveg alapján létrejött reflexív műveket, amelyek Dante szövegeire épülő parafrázisoknak tekinthetők, ugyanakkor teljesen szabad asszociációkra épülő művek is megjelennek.
Több alkotásban a tiszteletadás jeleként tűnik fel Danténak az európai művészetből jól ismert, jellegzetes portréja, de szintén sokszor köszönnek vissza az Isteni színjátékból ismert költői képek, a Pokol megjelenítése, kiváltképp a Pokol kapujának megszólító erejű, költői víziója.
Mint a közlemény emlékeztet, a Dante univerzuma című tárlat apropóját a költő halálának hétszázadik évfordulója adja. A kiállításon bemutatott félszáz mű hűen jelzi, hogy Magyarországon Dante kultusza, múlhatatlan művének tekintélye, nemcsak az elmúlt két évszázadban virágzott, hanem a mai napig ihletet nyújt a kortárs művészek számára – hangsúlyozták a szervezők.
A tárlat december 23-ig látogatható a MANK Galériában, majd az olaszországi közönség láthatja a Római Magyar Akadémián.
Borítókép: Látogató a Szentendrei Régi Művésztelep alkotóinak Égen, Földön című kiállításán a MANK galériában 2020. szeptember 30-án (Fotó: MTI/Kovács Attila)
