A fogtömésekből higany kerül ki

Az elmúlt két évben számtalan híradás jelent meg arról, hogy milyen hatalmas problémát jelent a koronavírus-járvány áldozatainak eltemetése, mert nincs elég hely a temetőkben, a krematóriumok sem győzik a hamvasztást. A pandémia bő két év alatt 5,8 millió emberéletet követelt – egyedül az Egyesült Államokban 920 ezren vesztették életüket. Azt is figyelembe kell azonban venni, hogy a világon évente – jelenleg – nagyjából 57 millió (naponta 156 ezer) ember hal meg.

A temetőkre ritkán gondol az ember lehetséges szennyező forrásként, miközben nagyon is valós a probléma, hiszen a test bomlásakor sokféle anyag – víz, ásványi sók, szerves anyagok és különféle fémek vegyületei, mint például a kalciu­mé, a krómé, a vasé, a mangáné és az ólomé – kerül a talajba. 

Minél sűrűbben temetik egymás mellé az elhunytakat, annál nagyobb lehet a fémvegyületek koncentrációja.

Elemzések szerint a temetőkben és a környező területeken a fémszennyezés megdöbbentően magas szintet érhet el. Letícia Rocha Goncalves, a brazíliai Sao Paulo Állami Egyetem biológusa az Environmental Science and Pollution Research című folyóiratban arról írt, hogy az implantátumok, a higanyt tartalmazó fogtömések és a pacemakerek szintén hozzájárulnak a környezetterheléshez. 

Az Environment, Development and Sus­tainability folyóiratban tavaly megjelent másik tanulmány szerint a temetőktől legfeljebb ötszáz méteres körzetben lévő városrészek fokozottan ki vannak téve a nehézfémterhelésnek.

Egykoron a temetők biztonságos távolságra épültek a lakóterületektől, a gyors urbanizáció hatására azonban  hamar körbeépültek. – A városok folyamatos növekedésével az építők mind nagyobb érdeklődést mutatnak a temetőket körülvevő területek iránt – véli Alcindo Neckel, a brazil IMED Építészeti és Urbanisztikai Iskola professzora. Neckel és csapata a dél-brazí­liai Carazinho város három temetőjéből származó 180 talajmintát elemzett több hónapon keresztül. 

A mintákban határérték feletti mennyiségben találtak krómot és ólmot.

Az ólomszennyezés különösen káros idegméreg, amely gyermekeknél agyi és központi idegrendszeri károsodást okozhat. A felnőttek körében a nagy mennyiségű ólomnak való hosszú távú kitettség magas vérnyomást, vesekárosodást és más egészségügyi problémákat okozhat. Az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége szerint a króm légúti és bőrirritációt, csökkent tüdőfunkciót, sőt rákot is okozhat.

2013-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azt javasolta, hogy a temetkezési helyek minimális távolsága legalább 350 méter legyen a legközelebbi vízforrástól, és legalább két méterrel legyen a talajvízszint felett. Ha ezeket a javaslatokat betartják, elkerülhető a vízbázisok szennyeződése. Bár az Egyesült Államokban a hamvasztás váltja fel a hagyományos temetéseket, a temetési arány 2021-ben még mindig 36,6 százalék körül mozgott – 2015-ben 45,2 százalék volt ez az arány.

A hagyományos temetkezési helyek esetében is vannak módok az emberek és a környező ökoszisztéma védelmére.

A Popsci.com-nak nyilatkozó Goncalves és Neckel is egyetért abban, hogy a hatékony vízelvezető és víztisztító rendszerek telepítése a temetők közé nagyban segítené a környezeti előírásoknak való megfelelést. Mivel a városokban gyorsan fogy az elhunytak számára fenntartott hely, az építészek függőleges vagy többszintes temetők építését javasolják. A brazil Santosban található a világ legmagasabb emeletes temetője, a Memorial Necropole Ecumenica. Az 1983-ban épült, jelenleg 32 emeletes felhőkarcolót az elmúlt években folyamatosan bővítették a kapacitás növelése érdekében – jelenleg 25 ezer ember nyughelye.

Borítókép: A városokban gyorsan fogy a hely (Fotó: Havran Zoltán)