A korallfehéredés akkor következik be, amikor a korallok a körülmények megváltozása miatt kilökik a szöveteikben velük szimbiózisban élő algákat. A kifehéredett korallokat könnyebben támadják meg betegségek, és a táplálékhiány miatti pusztulás fenyegeti őket.
A 2021–22-es nyár volt a hatodik tömeges kifehéredés a Nagy-korallzátonyon 1998 óta, amelyből négy 2016 óta történt.
Az ausztrál nemzeti tudományos kormányhivatal (CSIRO), az Ausztrál Tengerészeti Tudományos Intézet (AIMS) és a Nagy-korallzátonyt kezelő tengeri nemzeti park hatóságának keddi jelentése szerint a zátony egyes részein a tengerfelszín átlagos hőmérséklete 0,4 Celsius-fokkal haladta meg az átlagot.
A déli féltekén beköszöntő nyár első hónapja, tavaly december volt a legmelegebb hónap, amit a zátonyon 1900 óta tapasztaltak. A jelentés szerint február végén tengeri hőhullám alakult ki.
Az átlagon felüli vízhőmérséklet a nyár végén tömeges korallfehéredéshez vezetett – áll a közleményben, amelyben az is szerepelt, hogy a korábbi nyarakhoz képest az idei nyáron kevésbé okoztak problémát a halmozott hatások, ami egyebek mellett annak tudható be, hogy a La Nina-jelenség miatt Ausztráliában a szokásosnál enyhébb volt a nyár, ezúttal viszont a tengeri hőhullám váltotta ki a korallfehéredést.
Borítókép: az Ausztrál Kutatási Tanács Excellence for Coral Reef Studies központja által közreadott dátumozatlan képen az ausztráliai Nagy-korallzátony sérült koralljai Queensland államban (MTI/EPA/ARC Centre Coral Reef Studies/Ed Roberts)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!