Az Északi-sarkvidék európai részén a műanyagszemét nagy része a halászatból származik, a hálókat és a köteleket szándékosan dobják a tengerbe, vagy a vízbe vesznek. Nemcsak a sarkvidéki települések, de távolabbi vidékek szemete is szennyezi a környező tengereket: az Atlanti-óceán, valamint a Bering-szoroson keresztül a Csendes-óceán északi részének áramlatai is hozzájárulnak a műanyagszemét felhalmozódásához.
A folyók - köztük Szibéria folyamai - magukkal sodorják a műanyaghulladékot a sarkvidék felé, és a levegőben található műanyag-mikroszemcsék is elérik az Arktiszt. A műanyagszennyezésnek az Északi-sarkvidék tengeri élőlényeire gyakorolt hatását keveset vizsgálták, de sok minden szól amellett, hogy a következmények hasonlóan súlyosak, mint a jobban kutatott vidékeken - mondta el Melanie Bergmann, a AWI biológusa, a tanulmány társszerzője.
Valószínű, hogy a műanyagszemét az Arktisz élőlényeinek növekedését és szaporodását is akadályozza, szöveteikben gyulladásos reakciót vált ki.
A mikroműanyagok emellett a klímaváltozáshoz is hozzájárulhatnak.
Itt sürgős kutatásra van szükség, mivel az első vizsgálatok arra utalnak, hogy a mikorműanyagok megváltoztatják a tengeri jég és a hó tulajdonságait
– magyarázta Bergmann.
A jég a benne lévő sötét szemcsék miatt több napfényt vesz fel, ez felgyorsítja az olvadást, ami viszont erősíti a globális felmelegedést. Ezenkívül a levegőben lévő műanyagcsemcsék kondenzációs magokat képeznek, melyekből felhő és csapadék lehet, ennek az időjárásra, hosszú távon a klímára is hatása lehet. A műanyagáradat olyan ökoszisztémákat sújt, amelyek már enélkül is rendkívüli terhelésnek vannak kitéve - hangsúlyozta Bergmann.
Az Északi-sarkkör a klímaváltozás következtében háromszor gyorsabban melegszik, mint a Föld többi része.
