A feladó nevét nem tudtam kisilabizálni, ám a címeres hátlapon a nagy gonddal írt, cirkalmas betűk kirajzolták a címzettet, nevezetesen a bikfalvi postamestert, Simon Samut a Székelyföldről. Az időutazó mindig elmereng, ha postamesterhez kötődő lap keveredik a gyűjteményébe, hiszen a postahivatalok vezetői nélkül nem működött volna a magyar királyi postahálózat, amely megannyi, e laphoz hasonló gyönyörű, dokumentumértékű, színes és fekete-fehér múltdarabkát bocsátott útra a békeidőkben.
Ma 2023-ba léptünk. Bikfalva épp Romániáé, ahogy Szászváros is. A jövőt egyre nehezebben látjuk előre, viszont tán óvatosabbak és fortélyosabbak is vagyunk, mint 124 évvel ezelőtt. Az viszont a szétszaggattatás ellenére is bizonyos marad, hogy az erdélyi magyarok szemében a főváros sosem lesz Bukarest, csakis Budapest.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!