Sertésszív után sertésmájat használnának a betegek gyógyításánál

Egy amerikai laboratórium kutatói keményen dolgoznak egy ambiciózus és minden bizonnyal szokatlan küldetésen: sertésmáj módosításán annak reményében, hogy egy napon átültethetik azt emberi testbe. A Miromatrix nevű minnesotai székhelyű cég 2023-ban elkezdené a sertésmáj humán tesztelést.

illusztráció (Fotó: Pexels)

Sertésmájjal is enyhítenék a szervhiányt

A kutatók régi törekvése, hogy csereszervekkel enyhítsék a szervhiányt. Ezt a célt szolgálja a következő amerikai kísérlet. A nagy tálban lebegő kísérteties forma néhány órával korábban egy egészséges robusztus vörösesbarna színű szerv – egy sertésmáj – volt. A félig áttetsző, fa ágaira hasonlító szerkezet fokozatosan vesztette el eredeti formáját.

Egy amerikai laboratórium kutatói keményen dolgoznak egy ambiciózus és minden bizonnyal szokatlan küldetésen: sertésmáj módosításán annak reményében, hogy egy napon átültethetik azt emberi testbe. Fotó: MTI/Mónus Márton

A külvárosi, minneapolisi labor dolgozói első lépésként samponnal mossák ki a májból a sejteket. A szerv színe fokozatosan elhalványul, ahogy a sejtek feloldódnak és kiürülnek. Marad egy gumiszerű átlátszó képződmény, a máj vázszerkezete. A következő lépésben emberi májsejtekkel – amelyeket olyan adományozott szervekből vettek, amelyeket nem lehet átültetni – töltik fel a vázat. Ezek az élő sejtek költöznek be a szerkezet zugaiba, hogy újraindítsák a szerv funkcióit. – Lényegében újratermeljük a szervet – mondta Jeff Ross, a Miromatrix vezérigazgatója. Mivel az összes sejtet eltávolították a sertésszervből, az emberi test nem tekinti sertésszervnek. A Miromatrix azt tervezi, hogy 2023-ban elsőként emberen tesztel egy ilyen biomérnöki szervet.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (Food and Drug Administration, FDA) jóváhagyásáig az első kísérletek a páciens testén kívül zajlanak majd. A kutatók egy disznóból kivett, kiürített, majd emberi sejtekkel feltöltött májat helyeznek a kórházi ágy mellé, hogy ideiglenesen azzal szűrjék annak a vérét, akinek a saját mája hirtelen leállt. És ha ez az új „májsegéd” működik, az kritikus lépés lenne a biológiailag módosított szerv – valószínűleg egy vese – átültetése felé.

– Mindez sci-fi-nek hangzik, de valahol el kell kezdeni – idézte az euronews.com Sander Flormant, a New York-i Mount Sinai Kórház transzplantációs vezetőjét. Az intézmény egyike azon kórházaknak, amelyek részt kívánnak venni a májsegítő vizsgálatban. Amit Tevar, a Pittsburghi Egyetem orvosi központjának transzplantációs sebésze szerint a tervezett testen kívüli tesztelés csak egy bevezető lépés lenne. Ha ez az újszerű megközelítés működik, akkor „az hosszú távon nagy valószínűséggel hozzájárulhat az emberben használható szervek fejlődéséhez”. A májasszisztens vizsgálat kulcsfontosságú lenne a biológiailag módosított szerv – valószínűleg egy vese – átültetésének megkísérlésében, mert a beteg még életben maradhat dialízissel, ha a műtét sikertelen lenne.

Jelenleg több mint 105 ezer ember szerepel az Egyesült Államokban szervátültetésre várók listáján. – A rendelkezésünkre álló szervek száma soha nem lesz képes kielégíteni a keresletet” – mondta Amit Tevar. „Ez a mi frusztrációnk”. Ezért a tudósok az állatokat tekintik a szervek másik forrásának.

Az elsődleges célpont a sertés. A sertések azért jelentenek előnyt a főemlősökkel szemben, mert szerveik hat hónap alatt elérik a felnőtt ember méretét. A sertések szívbillentyűit rutinszerűen ültetik emberekbe – hazánkban először 1968 áprilisában tettek be sertésszívbillentyűt egy beteg szívébe –, és néhány cukorbeteg kapott már sertéshasnyálmirigy-sejteket. A sertésbőrt átmenetileg égési sérülések esetén alkalmazzák. Génszerkesztéssel és klónozással már olyan genetikailag módosított sertéseket hoztak létre, amelyek szerveit kisebb valószínűséggel utasítja el az ember.

A sertésmáj előtt sertésszívet már ültettek emberbe

Az első sertésből származó, genetikailag módosított szívet tavaly januárban ültették be az akkor 57 éves amerikai David Bannettbe. A szívtranszplantáció a végstádiumú szívelégtelenség kezelésének leghatékonyabb és legjobb túlélést biztosító kezelése. A donorszervet agyhalottnak nyilvánított egyénből veszik ki, akit korábban transzplantációra alkalmasnak ítéltek. A beavatkozást abban az esetben alkalmazzák, amikor a szívbetegség kezelésében egyéb kezelési formák már nem hatékonyak, és az állapot végstádiumú szívelégtelenséghez vezet.

Az első sertésszervet használó műtétet alig néhány hónappal azután végezték el, hogy New York-i sebészek sikeresen összekapcsolták egy génmanipulált sertés veséjét egy agyhalott emberrel. A 2021. októberi beavatkozás során az 54 órán keresztül működő állati szervet az emberi ágyék nagy ereihez erősítették, de a testen kívül tartották, hogy megfigyelhessék működését.

A David Bennettbe átültetett szív ugyancsak genetikailag módosított sertésből származott – az állaton tíz módosítást végeztek el. Négy gént kiütöttek vagy inaktiváltak: az egyik a kilökődési válasz indításáért felelt, egy növekedési gén kiiktatásával pedig megakadályozták a sertés szívének növekedését a beültetés után. Ezenkívül hat humán gént illesztettek be. Ezekkel a módosításokkal elérték, hogy a sertés szerveit jobban tolerálja az emberi immunrendszer. A marylandi férfi két hónapot élt a beültetett sertés szívével.

Az FDA jelenleg azt fontolgatja, hogy engedélyezzen-e további kísérleteket génszerkesztett sertésekből származó vesék vagy szívek felhasználásával.

Borítókép: illusztráció (Fotó: Pexels)