A sertésmáj előtt sertésszívet már ültettek emberbe
Az első sertésből származó, genetikailag módosított szívet tavaly januárban ültették be az akkor 57 éves amerikai David Bannettbe. A szívtranszplantáció a végstádiumú szívelégtelenség kezelésének leghatékonyabb és legjobb túlélést biztosító kezelése. A donorszervet agyhalottnak nyilvánított egyénből veszik ki, akit korábban transzplantációra alkalmasnak ítéltek. A beavatkozást abban az esetben alkalmazzák, amikor a szívbetegség kezelésében egyéb kezelési formák már nem hatékonyak, és az állapot végstádiumú szívelégtelenséghez vezet.
Az első sertésszervet használó műtétet alig néhány hónappal azután végezték el, hogy New York-i sebészek sikeresen összekapcsolták egy génmanipulált sertés veséjét egy agyhalott emberrel. A 2021. októberi beavatkozás során az 54 órán keresztül működő állati szervet az emberi ágyék nagy ereihez erősítették, de a testen kívül tartották, hogy megfigyelhessék működését.
A David Bennettbe átültetett szív ugyancsak genetikailag módosított sertésből származott – az állaton tíz módosítást végeztek el. Négy gént kiütöttek vagy inaktiváltak: az egyik a kilökődési válasz indításáért felelt, egy növekedési gén kiiktatásával pedig megakadályozták a sertés szívének növekedését a beültetés után. Ezenkívül hat humán gént illesztettek be. Ezekkel a módosításokkal elérték, hogy a sertés szerveit jobban tolerálja az emberi immunrendszer. A marylandi férfi két hónapot élt a beültetett sertés szívével.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!