Ha az óceáni hipotézis beigazolódik, az megerősítené, hogy a külső Naprendszer bővelkedik rejtett tengerekben. A cáfolat/megerősítés érdekében az Európai Űrügynökség (ESA) tavaly április közepén űrszondát (Juice) indított egy másik gázóriáshoz, a Jupiterhez. A gázbolygó legnagyobb holdjai közül három – az Europa, a Ganymedes és a Callisto – felszíne alatt ugyanis nagyobb mennyiségű víz lehet, mint amennyit a Föld óceánjai tárolnak. Másutt is sejtenek fagyott vizet.
Az amerikai kutatók a közelmúltban áttekintették az 1977-ben útnak indított Voyager–2 űrszonda által 1986-ban, az Uránusz melletti elhaladás során gyűjtött információkat. Az új számítógépes modellezési technikákkal felvértezve a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az Uránusz 27 holdja közül négynek valószínűleg folyékony víz lehet a jeges kérge alatt. A Journal of Geophysical Research folyóiratban a közelmúltban közzétett megállapítások szerint ezek a holdak – Ariel, Umbriel, Titania és Oberon – vélhetően több tíz kilométer mély sós óceánokat tartanak fenn. Ugyancsak folyékony halmazállapotban, de a felszíni jégréteg alatt mélyen lehet víz az Neptunusz Triton nevű holdján.
Újabb és újabb jelöltek csatlakoznak a Naprendszerben felfedezett/sejtett vízi világok egyre növekvő listájához.
Borítókép: A Mimas (Halálcsillag) pályája kissé megváltozott az utóbbi 13 évben (Fotó: NASA)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!