Sokkal gyakoribb a külön alvás, mint gondolnánk. Minden ötödik pár külön hálószobában aludt a The New York Times felmérése alapján 2023 elején, amelyet 2200 amerikai részvételével végeztek el. Ezt a gyakorlatot magyarul „alvási válásnak”, angolul sleep divorce-nak nevezik, a trend pedig a hírességek között is hódít. Cameron Diaz, aki 2015 óta él házasságban, például azt vallja,
normalizálni kellene a külön hálószobákat.
A jelenségről több kutatás is született; van, aki azt tapasztalja, sokat javult az alvásminősége, más azonban arról számolt be, hogy az intimitás hiánya csendben, szinte alig észrevehetően megölte a házasságát, így tehát a paletta sokszínű. A vallomások mögé tekintve azonban más-más élethelyzetekre bukkan a gyanútlan szemlélődő. Szakértőt kérdeztünk arról, ami a felszín alatt rejtőzik.
Kényszer vagy konszenzus?
„Valójában nem az együtt alvás jelenti a közös minőségi időtöltést. Nem sérül az intimitás, a kapcsolódás, ha napközben törekszünk arra, hogy figyelmet fordítsunk egymásra. Tartalmas beszélgetés, kézen fogva sétálás, több érintés és simogatás a leghétköznapibb helyzetben is megoldható” – fogalmaz a Magyar Nemzetnek Katona Katalin szexuálpszichológus, a Pszichológus13 Központ vezetője. A szakértő úgy véli, ha megőrizzük a kíváncsiságunkat a másik iránt, ha őszintén figyelmet szentelünk egymásnak, ha konstruktívan tudjuk a vitáinkat rendezni, akkor talán nem is az alvástól várjuk majd a lelki nyugalmunk elérését. Főleg akkor nem, ha valaki képtelen elaludni a harsogó tévé vagy az elviselhetetlen horkolás miatt.
Más téma azonban, ha a külön alvás nem kompromisszumként, nem mindkét fél által elfogadott és megnyugtató döntésként jön létre. „Előfordul a praxisunkban is, hogy a gyermekkel alvás valójában egy védekezés, hogy ne kelljen a szexualitással, a párkapcsolat problémáival foglalkozni. Ez gyakrabban a nők kibúvója szokott lenni. A férfiak pedig elalszanak a tévé előtt, dolgoznak még egy kicsit a laptopon, játszanak még egy kicsit a gépen, így dugják homokba a fejüket” – részletezi a szakértő. Megjegyzi azt is, van olyan, hogy a külön alvás egy adott folyamat következménye. Jellemző ilyenkor, hogy a gyengédség, az egymás iránti érdeklődés már régebb óta nincs meg a kapcsolat más területein sem.
Ilyenkor érdemes felderíteni, hogy mi miatt költözött a bizalmatlanság, a távolságtartás a felek közé
– világít rá Katona Katalin, aki beszámolt arról is, sokszor derül ki a terápia közben, hogy egyik fél sem kezdeményezett beszélgetést a kialakult helyzetről, csak magukban duzzogtak, vagy éppen elméleteket gyártottak, amelyekkel igazolni tudták a saját igazukat vagy a másik által hangoztatott érveket. Ilyen helyzetben viszont a külön alvás frusztrált, feszült állapotot hoz létre, magányosnak érzik magukat a felek. „Ekkor tehát be kell avatkozni” – szögezte le.
Az ágy közös, a párna nem?
Mindez nem abból áll, hogy mindenki visszamegy a közös ágyba, sokkal inkább arról van szó, hogy a kialakult félreértéseket segítik a szakemberek feloldani, tisztázzák, hogy milyen típusú kapcsolódásra lenne szükségük és azt milyen módon tudják kivitelezni. „És igen, akár az alvási szokásaik összehangolására is kitérünk” – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra is, hogy
egy párkapcsolatot nem a közös ágy tart össze.
Ennél sokkal fontosabb, hogy legyenek közös céljaik rövid és hosszú távon, legyen hasonló az értékrendjük, fejezzék ki egymás irányába a megbecsülést és értékesnek érezhessék magukat a másik visszajelzései alapján is.
Nehéz idők járnak, avagy nem érdekelsz már
Ugyanakkor ez nem mindig ilyen egyszerű; a hétköznapi rohanásban, miközben a mindennapok logisztikáját igyekszünk megoldani, vagy éppen egy-egy húzósabb időszakban nemhogy napközben, éjszakára sem marad már energia vagy éppen idő az intimitásra, amikor szinte az alvásba ájul az ember. „Természetesen azzal is találkozunk a konzultációs folyamatok során, hogy a pár egyik vagy mindkét tagja inkább az online térben időzik. Facebook, Instagram, TikTok, Xbox” – tér ki egy újabb potenciális csendes gyilkosra a szakértő, és a mögöttes érveket is felfedi. A felsoroltak mindegyike érdekesebbnek és nyugodtabbnak ígérkezik, mint lelki-párkapcsolati kérdéseket taglalni a partnerrel. Ilyenkor jönnek a védekezések, hogy ,,de hát nagy most a hajtás, hadd kapcsolódjak már ki egy kicsit” – részletezi.
És bár nyilván vannak húzós időszakok az életben, nem lehet minden nap az. Egyetért azzal is, hogy kell a nyugalom, de nem szerencsés, ha minden nap, mindig ugyanabban a formában, az online térben találja ezt meg valaki, azonban észre kellene venni,
nem lehet olyan, hogy a párunkra nem marad idő.
Mert ha így van, akkor azon érdemes elgondolkodni. Miket vegyünk végig?
Súlyos titkok a békés felszín alatt
Lehet-e például szexuális hárítás az esti kütyüzés? Sokaknak könnyebb nem beszélni a vágyaikról, vagy éppen a szexuális zavaraik megoldásán nem együtt gondolkodnak, hanem kivonulnak a helyzetből, amelyre tökéletes eszköz az okostelefon. Ezen a ponton kapcsolódnak a témához a függő személyiségek, hiszen
nem csak az online erotikus tartalmaktól lehet függővé válni.
„Volt például olyan pornófüggő kliensem, aki az Instagramot is törölte a telefonjáról, mert felismerte, hogy az algoritmus nagyjából már a harmadik képen erotikus tartalmú képeket dobált fel neki, még akkor is, ha ő mondjuk sporttartalmakat nézegetett” – fejtegeti a központ vezetője. De önmagában a FOMO – Fear of Missing Out, azaz félelem, hogy kimaradok valamiből – jelenség is sokakon eluralkodik. ,,Csak ezt az egy posztot elolvasom még, és már jövök is aludni” – gondolja magában a páciens, aki aztán inkább nem megy, mert gúzsba köti az érzés, hogy az online chatben kell részt vennie inkább. Mert ott jobban megértik, elfogadják őt, mint a kapcsolatában – legalábbis így érezheti az illető.
Egyenes a ködlepte út, a kérdés, hogy mi van a végén
És akkor ne feledkezzünk meg a másik oldalról sem, aki a hálóban egyedül hajtja álomra a fejét. „Lehet, hogy elcsépelt vitamondatnak hangzik, hogy
még az a francos telefon/meccs/sorozat/chat is fontosabb, mint én,
de komoly elkeseredettség és magányosságérzés húzódik mögötte” – mondja a szakértő, aki arra is fényt derít, mi játszódik le ilyenkor az egyedül maradt félben. Megélheti úgy is, hogy nem kíváncsi rá a másik, hiszen egy online játék vagy egy posztolás is vágyottabb a partner számára, mint hogy egymással foglalkozzanak, ettől aztán megalázva érezheti magát, hogy mint férfi vagy mint nő nem tartja izgalmasnak őt a partnere.
Végtelenül romboló ez az önbecsülésre, a férfi/nő-képre és a kapcsolatba vetett bizalomra nézve.
Érdemes lenne tehát beszélgetést kezdeményezni, ha valamelyik félben felmerülnek az előbbi érzések. A fenti témákat átgondolva otthon, akár szakember nélkül is el lehet indulni a változás útján, ha valóban hajlandók vagyunk időt és energiát tenni abba, hogy egy minden téren kielégítő párkapcsolatban vagy házasságban éljünk. „Gondoljuk át, hogy a saját kényelmünk, a látszólagos nyugalom azt adja-e, amire valóban vágyunk egy párkapcsolatban, vagy a külön alvással csak elfedjük a problémás helyzetet” – javasolta a Pszichológus13 Központ vezetője, Katona Katalin szexuálpszichológus.
