Itt a kínai holdújév, és ez komoly szemléletváltást hozhat

Kétmilliárd ember ünnepel.

Táncosok fellépése a kínai holdújév alkalmából tartott ünnepségen a pekingi Ditan parkban 2025. január 29-én. A holdújévvel idén az állatövek szerint jelölt tizenkét esztendő közül a kígyó éve kezdődik. /Andrés Martínez Casares Fotó: Andrés Martínez Casares Forrás: MTI/EPA

Világszerte mintegy kétmilliárd ember ünnepli a kínai holdújévet, más néven a tavaszi fesztivált. Az alkalom azért is különleges, mert a világ turizmusának legnagyobb rohama is a kínai újévhez kötődik. Kínában több száz millióan tehetnek meg közel kilencmilliárd belföldi utat 2025-ben a tavaszi fesztivál alkalmával – hívja fel a figyelmet elemzésében az Oeconomus. 

Kínában és számos ázsiai országban az évkezdet a téli napfordulót követő második újholdat követően kezdődik, tehát az ünnep dátumai évről évre kissé eltérnek, a nyugati naptárak szerint valamikor január 21. és február 20. közé esnek. Függetlenül attól, hogy a legtöbb kelet-ázsiai országban az Európában is használatos Gergely-naptár van érvényben, a kínai naptár adja az alapját a hagyományos ünnepek időpontjának. Érdekesség, hogy a naptári eltérések ellenére is 

ez a világ egyik legszélesebb körben megünnepelt napja.

Kik ünnepelnek ilyenkor?

Olyannyira, hogy a Föld minden negyedik lakosa ünnepel ilyenkor. Kína teljes lakossága, azaz 1,4 milliárd fő köszönti ilyenkor az új esztendőt, de igaz ez

• Szingapúrra (6 millió fő),
• Indonéziára (277 millió fő),
•  és Malajziára (34 millió fő) is. 

Továbbá az elmúlt években a kínai újévet különleges munkaszüneti napként vezették be a Fülöp-szigeteken, ami 117 millió embert érint. Dél-Koreában (51,7 millió ember) és Vietnámban (98,9 millió ember) is tartják e napot, de szokásaik részben eltérnek a kínaitól, és nagyobb mértékben alakítják az ünnepet a saját nemzeti kultúrájukhoz.

A dél-amerikai Suriname-ban az év fordulója a Gergely-naptárban és a holdnaptárban munkaszüneti nap, mellette az Indiai-óceánon fekvő Mauritius szigetállam is ünnepli a kínai újévet.

Mivel az ünnepség több héten keresztül tart, idén február 15-ig, több száz millió kínai szeli át az országot a holdújév alkalmából. A kínai hatóságok szerint ez kilencmilliárd belföldi utazást jelenthet, ami egyébként elég komoly növekedés a tavalyi 8,4 milliárdhoz képest is. 

Mit jelent ez a magyaroknak?

Magyarországon is évről évre rendeznek színes kulturális programokat a kínai tavasz fesztivál alkalmából – részletezi az elemzés. Tavaly a sárkány évét kiemelt figyelem övezte, és ez alkalmat adott a magyar és a kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulójának megünneplésére is. Olyannyira, hogy májusban Hszi Csin-ping kínai elnök is Magyarországra látogatott, a koronavírus-járvány óta először. Érdekesség, hogy Magyarországon kívül csak Franciaországba és Szerbiába látogatott még el. 

A kígyó éve a kínai szimbolikában

A január 29-én kezdődő év a kígyó éve lesz a kínai szimbólumrendszer szerint. Kínában és más ázsiai kultúrákban a kígyó ősidők óta szimbolizálja a bölcsességet, az intuíciót és az átalakulást. A rendszeres megújulás képességénél gondoljunk csak az évente 6-8 alkalommal levedlett bőrére. Ez szemléletváltást hoz az emberiségnek, és az egyénnek egyaránt. A kulcs a kreativitás és a rugalmasság – fogalmaz a Kungfu Akadémia. 

Hozzáfűzik, a kígyó évében sorsfordító eseményekre is számíthatunk, mert a kínai horoszkóp szerint a 2025-ös év a változást, az átalakulást jelképezi, így a jövő év tele lesz meglepetésekkel.