Több személyes ismerősöm, sőt barátom is van, aki életében nem evett halat. Meg sem kóstolta soha. Eldöntötte valamikor, hogy az neki nem kell, és ehhez konokul ragaszkodik. Mások a belsőségekkel vannak ugyanígy vagy a nyúllal, vaddal, báránnyal, birkával. Holott a kóstolás sokszor segít az ellenérzés leküzdésében.
Egyik kedvenc alapanyagom, a pacal vonatkozásában tucatnyi esetet fel tudok idézni, amikor ismerőseim kóstolás után megbarátkoztak vele. Persze nem mindenki, volt, aki nagyon drasztikusan reagált, amikor megtudta, hogy a krokett, amivel kínáltam, pacalból készült, inkább nem részletezem.
Jellemzően a kulinárisan nyitott embereknek is, akik elvből bármit megkóstolnak, ami ehető, vannak bizonyos gasztronómiai averzióik, melyeket vagy sikerül leküzdeni, vagy nem. Lehet valamit megszeretni fokozatosan, vagy egy csapásra.
Az olajbogyót, amit gyermekkoromban egyáltalán nem kedveltem, nem tudom felidézni, mikor szerettem meg, lassan megszoktam, mára megszerettem. A vesevelő esetében pontosan emlékszem, mikor ettem először. A Bertalan Lajos utcai Borpatikában 1998 őszén megszervezett politikai tárgyú megbeszélésen eldöntöttem, hogy legyőzöm magam és megrendelem. Elfogyott. Utána több ízben is kértem vesét más helyeken, nem egy gyakori alapanyag, így a barátkozás még zajlik, de jó úton vagyunk.
A halászlével szemben nem volt soha averzióm, de annyira szerettem a sült vagy rántott halat, hogy inkább azt rendeltem halászcsárdákban. Eladdig, míg Szőcs Géza, a Bem rakparton működő egykori Erdélyi Híradó életre hívója és tulajdonosa meg nem hívta a teljes munkatársi kört, tételesen négy embert az azóta megszűnt Paksi Halászcsárdába. Majd, amikor a pincér szétosztotta az étlapokat, azt némi teatralitással összecsukta és azt mondta: „most mindenki rendel egy korhely halászlevet, elvégre azért jöttünk ide”. Engedtünk a gyengéd erőszaknak és jól tettük. Így lett a halászlé kedvenc ételeim egyike 1995 táján.
Kiemelkedő halászléélményeim jelentős része szegedi vagy Szeged környéki halászcsárdákhoz kötődik. A domaszéki Rózsakert vendéglő, az algyői halászcsárda, a Kiskőrössy, illetve Jobb, mint otthon, ezek hozták az 1995 óta eltelt több, mint negyed évszázadban a legjobb és legstabilabb élményeket.
