A hely főként azoknak ajánlott, akik kíváncsiak a helyi mikrosörfőzdék termékpalettájára.
BORBÉLY ZSOLT ATTILA
2022. 04. 10. 13:16
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A temesvári népfelkelés origóját az képezte, hogy a magyar református gyülekezet tiltakozását egyre több román ember támogatta, 1989. december 15-én este már annyi román volt az idén 70. életévét betöltött Tőkés László parókiája előtt gyertyával csendesen tüntetők között, mint magyar.
Politikai színezetet a tiltakozás másnap kapott, ekkor már a románok képezték a több tízezres tömeg elsöprő többségét, mindazonáltal e temesvári eseménysor a történelemben mindmáig igen ritka román–magyar egymásra találás révén volt lehetséges.
1990 januárjának eleje az optimizmus jegyében telt, de a temesvári népfelkelést kihasználó, Nicolae Ceausescu ellen már hosszabb ideje puccsra készülő második vonalbeli kommunisták vezetője, Ion Iliescu már a hónap közepén szeparatizmussal vádolta a székelyföldi magyarokat.
Hideg zuhany volt ez akkor mindenkinek, aki őszintén hitt a nemzetek közötti megbékélésben.
S mi minden volt még hátra?
A marosvásárhelyi magyarellenes pogrom, a székelységnek a románság elüldözésével való megvádolása Hargita-Kovászna parlamenti jelentésben, koncepciós perek a zetelakiak és kézdivásárhelyiek ellen, s hadd ne soroljam.
A román hatalom soha nem nézte jó szemmel a magyar különállást, a magyar szegregációt, és minden megtett azért, hogy bukaresti kormánytól független a magyar intézményrendszer (értsd: autonómia) ne jöhessen létre.
Nem véletlenül. A függetlenedés, a külön magyar társadalom megteremtése a megmaradás záloga lenne, míg a sokat emlegetett integráció jellemzően a beolvadás eufemizmusa.
Az asszimiláció ellen nemcsak a saját politikai intézményrendszer, a saját kulturális intézmények, saját egyház, saját oktatás, saját újságok hatnak, hanem a saját szórakozóhelyek is, beleértve a magyar kocsmákat.
A kocsma kifejezést nem degradáló értelemben használom, kocsmának nevezhető némi fogalmazási szabadsággal minden olyan kávézó, bisztró, söröző, borozó, presszó, ahol ételfogyasztás nélkül megihatunk valamilyen alkoholos italt.
Nem véletlenül írta Hamvas Béla A bor filozófiája című művében az általa korcsmabornak titulált soltvadkerti bor kapcsán, hogy
A korcsma civilizációnknak egyik legfontosabb intézménye, sokkal fontosabb, mint például a parlament. Az egyik helyen a sebeket osztják, a másik helyen gyógyítják.
Erős állítás, ebben a formában nem is tudok vele száz százalékban azonosulni, de az tény, hogy kocsmának fontos közösségteremtő és -összetartó ereje van.
Székelyföldön, ahol tömbben él a magyarság, úgyszólván minden kocsma magyar kocsma. Vegyes vidéken viszont más a helyzet. Azokban a városokban, ahol elvesztettük a többséget, de masszív a magyar jelenlét, mint Szatmárnémeti vagy Marosvásárhely, spontánul kialakultak a jellemzően magyarok által látogatott helyek.
Hasonló a helyzet azokban a (több)százezres nagyvárosokban Aradon, Brassóban, Kolozsváron, Nagybányán és Temesváron, ahol a magyarság lassan szórványnak számít, de számszerűen mégis jelentős erőt képvisel. S nemcsak számszerűen, hanem szellemi potenciál tekintetében is.
Ezek között Kolozsvár az, ahol mindig is megvoltak a magyarságnak a saját vendéglői, kocsmái és szórakozóhelyei. A kocsmák-sörözők közül kedvencem a Blériot, mely egy hangulatos kis hely a város történelmi központjában, egy olyan utcában, melynek több magyar neve is forgalomban van még, Bel-Magyar és Kossuth Lajos utcaként egyaránt emlegetik.
(Irigylésre méltó, hogy a kolozsvári magyar polgárság jelentős része ma is a régi, magyar utcaneveket használja, ellentétben a legtöbb erdélyi várossal, ahol még a nemzetben gondolkodó értelmiség körében sem jellemző ez a példamutató magatartás.)
A Blériot falainak egy része nyers téglás, másik részét feketére festették. Hajópadló, visszafogott világítás. A pult mögött a shotválaszték olvasható ügyesen illusztrálva, pulton az aktuális sörválaszték legjava sorakozik.
Ügyesen berendezett teraszt is üzemeltetnek a belső udvarban. A honlap román nyelvű, de az ételek leírása magyar fordításban is olvasható.
A tavalyi év fejleménye, hogy néhány meleg ételt is kínálnak, kenceficéket (tepertőkrém, padlizsánkrém, túrókrém), sajttálat a torockói sajtüzem termékeiből, burgereket (bárányból is), ropogós csirkemellcsíkokat és kétszer sült házi szalmakrumplit.
A „kétszer sütés” a Heston Blumenthal által kikísérletezett „ideális sült burgonya” elkészítési technológiájának (vélhetően egyszerűsített) alkalmazására utal. Az ételeket a szomszédos, szintén magyar kézben levő Bistro 1568 szállítja, melyről szóltam már e rovatban.
Az italfront erőssége a palackos kézműves sörök gazdag választéka, csapon nagyipari söröket tartanak. Tucatnyi magyar bort kínálnak Erdélyből és az anyaországból, a ménesi Balla Gézától az egri Bolyki pincén át a szekszárdi Mészáros pincészetig, valamennyi nemes nedűt kimérik pohárra is. A töményszortiment izgalommentes, korrekt viszont a koktélválaszték.
Az árak értékarányosak, egyes esetekben kifejezetten kedvezőek. A kiszolgálás kedves udvarias, a pultosok magyarok.
A honlap szerint nyitás óta 63 875 kávét és 359 525 sört szolgálta fel.
A Bleriotba az elmúlt hét évben betértem valahányszor csak tehettem. Jellemzően az India Pale Ale (IPA) sörök közül válogattam. Házhoz is szállított szép választékot tartanak Kolozsvár legjobb főzdéjétől, a Hopheadtől, a szintén színvonalas helyi Blackout, Kutuma és a Klausenburger főzdéktől is.
Nem hiányzik a Tiltott Csíki termékcsalád sem a választékból. A rendkívül erős temesvári újhullám képviselői közül – Bereta, One-two, Double Drop Crew, Owl – az utóbbi csapatnak a Beretánál bérfőzésben készített főzeteit kínálják.
Az említett főzdék jellemzően IPA-kat is készítek, legutóbb, a múlt hónapban a Hophead nemrég piacra dobott New England IPA-ját kóstoltam, méltó volt a korábbi tételekhez.
A helyet főként azoknak ajánlom, akik kíváncsiak a helyi mikrosörfőzdék termékpalettájára, de az sem fog csalódni, aki csak arra vágyik, hogy igyon egy jó sört egy jó hamburger kíséretében, magyarok között, Kolozsváron.
Bleriot café
Kolozsvár, Kossuth Lajos utca (jelenlegi nevén 1989. december 21. sugárút) 18.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.