Makó első „új hullámos” bisztrója: a Gábli

Már most egy olyan kiemelkedő egység, mely a Kárpát-medence közeli nagyvárosaiban, Szegeden, Temesváron vagy Szabadkán is a jobbak közé tartozna.

2024. 06. 15. 18:06

A makói Gábli étterem. Fotó: A szerző felvétele

Szabó Dezső, a legnagyobb hatású magyar írók egyike, egész életében azért harcolt, hogy a magyarság önérdekű politikát folytasson, minél kevesebb idegen behatás mellett. Június 10-én ünnepelhettük születésének 145. évfordulóját. Publicisztikáinak, novelláinak, regényeinek és tanulmányainak jelentős részében azt próbálta igazolni, hogy a magukat magyarnak mondó idegen eredetű polgárok, elsősorban zsidók és németek asszimiláltsága nem őszinte, hogy az elmagyarosodottak valójában továbbra is származásuk által kódoltan cselekednek.

Hogy ebben mennyire volt igaza, azt nem fogom elemezni ebben a kis írásban, de annyit minden esetre jeleznék, hogy ha nem is sokkal, de hamarabb olvastam Szekfű Gyula Schnittenhelm Edéről szóló megható írását az életét a magyar ügyért feláldozó német szabadságharcosról, mint Szabó Dezső „Ede megevé ebédem” című nagyon kemény pamfletjét a német szellemi-politikai befolyás ellen.

De nem a sorrendiség miatt éreztem igazságtalannak az általam egyébként nagyra tartott és mélyen tisztelt író dörgedelmét, hanem azért, mert okunk van hinni, hogy Schnittenhelm Ede s vele együtt sokan mások őszintén azonosultak a magyarsággal. Arról nem is szólva, hogy személyes tapasztalataim is azt igazolják, hogy a „svábokból jött magyarok”, ahogy Ady fogalmaz szándékosan bántó éllel, az esetek elsöprő többségében ha vérben nem is, de „lélekben, érzésben” százszázalékosan magyarok. Temesvártól Budapestig, Hajdújárástól Nagybányáig szinte megszámlálhatatlan német eredetű igaz magyart ismertem meg, s a sort folytathatjuk olyan nagyságokkal, mint Herczeg Ferenc (Franz Herzog), Klebelsberg Kunó vagy Gárdonyi (Zigler) Géza. De akár sorba vehetjük a délpannon borvidékek sztárborászait, alighanem több németet eredetűt találunk köztük, mint törzsökös magyart.

Az Osztrák–Magyar Monarchia idején, valamint a Horthy-korszakban elmagyarosodott németek száma milliós nagyságrendű. Mindez többek között azzal is járt, hogy a magyar nyelvben megannyi germanizmus honosodott meg, nemcsak szavakat vettünk kölcsön, hanem szókapcsolatokat, szórendiséget, képalkotást. (Lásd erről részletesen.)

Természetes, hogy átvettünk nem kevés gasztronómiai kifejezést is a smarnitól a nudlin, sniclin át a resztelésig. Ezek egyike a villásreggeli németes megnevezése, a „gábli”, mely a villa a német megnevezéséből ered („Gabel”).

Ezt választotta nevéül Makó első új hullámos melegkonyhás vendéglátóegysége. Makón működik már hosszú ideje egy új hullám felé kacsingató cukrászműhely, a Papp cukrászda, mely volt már befutó az országtortaversenyen, idén is bekerültek cukormentes kategóriában az első hat közé a „Landori mogyoróval”. Ők működtetik a város központjában az első speciality kávézót is. De új hullámos bisztró-reggeliző-kávézó-brunchozó mindeddig hiányzott az aradiak és temesváriak körében is igen népszerű Hagymatikum fürdőről elhíresült Maros-parti város vendéglátó-palettájáról.

Szívesen írnám, hogy magam fedeztem fel a Gáblit, de nem fedné a valóságot. Trucza Adorján, a Páva étterem tulajdonosa hívott fel hazafelé tartva a budapesti Gourmet fesztiválról, hogy tudok-e Makón valami jó helyet. Mondtam, hogy Makón a fősodor jobb-rosszabb egységein kívül nem fog mást találni. Nemsokára érkezett a Gábli honlapját is tartalmazó üzenet tőle, néhány méltató szó kíséretében. Úgyhogy az első adandó alkalommal Makó felé kanyarítottam az utamat, letérve a Szegedet Araddal összekötő autópályáról.

„Egy olyan helyet akarunk teremteni, ahová reggel beülhetsz bruncholni egy régi baráttal, míg a gyermekeitek a gyereksarokban színezgetnek, vagy beugorhatsz munkába menet egy laktató szendvicsért és egy finom kávéért. Ahol a délutáni napfényt egy ínycsiklandó sütemény társaságában élvezheted akár a teraszon, akár az egyik hatalmas ablakunk mellett” – olvasható a honlapon. A 2024 májusában nyitott hely valóban ezt sugározza, lezser eleganciát, minőségorientáltságot. S itt valóban az egész család összegyűlhet egy ünnepi ebédre, mint írják, de beülhet az ember egyedül is egy reggelire vagy ebédre, mint tettem azt jómagam is.

Kínálnak reggelire többek között töltött bundás kenyeret, Egg Benedictet és Egg Royalt, tojásos lecsót, amerikai palacsintát, valamint makói reggelit, ami hagymás rántottát, makói kolbászt, friss zöldségeket és kovászos kenyeret integrál. A reggelirovatban szereplő fogásokat csak 11-ig szolgálják fel, de szendvicseik a pulled porkostól a sonkásig egész nap elérhetőek.

11.30-tól zárásig ebédelhetünk vagy vacsorázhatunk, olyan fogásokból válogatva, mint az alföldi gulyásleves, a mandulás túrógombócbetéttel felszolgált hideg meggyleves, egész csülök, bakonyi csirkemell, rántott szelet vagy Angus Rib Eye steak. Nem hiányoznak az étlapról a legnépszerűbb európai street food fogások, a pizzák, a pasták és a burgerek. Hétköznap kedvező áron kínálnak kétfogásos ebédet.

A speciality kávék, Filicori, macha és chai teák, forró csoki, házi limonádék és nagyipari multiüdítők mellett tartanak alkoholos italokat is: nagyipari és kézműves söröket, a habzókkal együtt bő két tucat magyar minőségi bort, ezek közel felét kimérik decire is. A tömény italok között is több prémium tételt találunk, főként a rumok, ginek és pálinkák között, de a whisky-szortimentben is akad néhány felső kategóriás termék.

A kiszolgálás kifogástalan: udvarias, szívélyes, segítőkész, kommunikatív.

Előételnek „magyaros ízelítőt” kértem, amiben remek padlizsánkrém, krumpli formára hozott élvezetes tepertőkrém, valamint jól sikerült hagymalekvárral kísért, kiemelkedő mozaikos szárnyasmájpástétom kapott helyet szépen tálalva, kifejezetten jó pirított bagett, koktélparadicsom, némi retekszirom és mikrozöld mellett.

A pisztrángot alighanem airfryerben sütötték, ez formára kicsit megviselte, de ízre jónak bizonyult, mint ahogy finom volt a spenótkrémágyon tálalt kellemesen pörzses parázsburgonya is.

A Margherita pizzát valahová a trattoria és nápolyi stílus közé tenném, nem tökéletes, de átlag feletti, azt nehezményeztem, hogy bár az étlap beígéri a bazsalikomleveleket, ezek hiányoztak, mint utóbb kiderült, azért, mert e fontos dekorációs, de egyben ízesítő elem elfogyott a konyhán.

A Somlói nevű, habcsókkal ékített monodesszert a franciás, könnyed süteményeket kínáló új generációs cukrászdákat idézi látványban, ízre hoz valamit a névadó klasszikusból, állagra lehetne még könnyíteni rajta.

A Gábli jól indult, az apró hibák dacára már most egy olyan kiemelkedő egység, mely a Kárpát-medence közeli nagyvárosaiban, Szegeden, Temesváron, vagy Szabadkán is a jobbak közé tartozna.