A kiszolgálás szívélyes, udvarias. A helybéli fiatal székely menyecskékből árad a természetes kedvesség és motiváltság.
A tárkonyos csirkeraguleves jó ízegyensúlyú, értékeltük, hogy nem tartalmaz semmiféle felesleges lisztes sűrítést, a hús és a zöldség egyaránt jó állagú. A híres-neves sepsiszentgyörgyi Diószegi pékség friss pityókás kenyerét adják mellé.
A füstölt pisztrángos citrusos saláta ízletes, jók az arányok, jó ötlet a szépen meghámozott grapefruit és narancsgerezdeket s a vegyes levélsalátát gránátalmaszemekkel vegyíteni. A dresszing lehetett volna karakteresebb, de így is jól sikerült ez a tányér.
A puliszkaátirat szépen tálalt, jó állagú, kiváló ízharmóniájú kompozíció, az étkezés fénypontja.
A kacsasült omlós, a sóval túl óvatosan bántak mind a kacsa, mind pedig a nem kiugró burgonya esetében, a lilakáposzta lehetett volna édesebb és zsírosabb, az egyébként jobbacska, savasra hangolt mártás pedig meggyőzőbb. Összességében nem volt e fogás élvezhetetlen, de a leves-előétel kör után, mi tagadás, jobbat vártunk.
A narancsmártásos csokitorta ízletes, korrekt, akárcsak a pohárkrémként felszolgált krémes.
Mindent összevetve, nagyon jól éreztük magunkat a Dániel kastélyban, a főétel hibái könnyen felejthetők a többi fogás, a csodás környezet és a kifogástalan kiszolgálás fényében.
A kastély étterme méltán került be a Kövi Pál szellemiségét felvállaló, a megújulást a hagyományokhoz való visszatérésben látó vendéglátóegységek „Gasztrotérkép” nevű szakmai közösségébe.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!