„Zöld gondolatok zöldszüret helyett” – Borkonferencia a környezettudatosság jegyében (második rész)

Fontos a vizuális megjelenés, a dizájn, közösségi média-barát csomagolás, a letisztult címke.

Az idei Borkonferencia a fenntarthatóság s a környezettudatosság gondolatára fűzte fel programját, amellett, hogy kiemelten foglalkozott az említett eszmeiséggel átitatott Z generáció preferenciáival és megszólíthatóságával.

A Junibor a fiatal borászokat tömörítő egyesületként alakult s bár tagjainak nagy része már átlépte a fiatalság jogi korhatárát jelentő 35 esztendőt, ma is a fiatalos lendületet jeleníti meg a magyar borvilágban és törekszik a fiatalok megszólítására. Nem véletlen, hogy partnerségben működnek a DiVino borbár-hálózattal annak létrejötte óta.

A DiVino szakmai vezetője Szakács Gergő előadásában leszögezte, hogy az úgynevezett Z generáció borválasztási sémái mások, mint ami a korábbi generációkat jellemezte. Ez több tényezőnek is köszönhető, ezek közül az egyik, hogy e nemzedék tagjai az online térben naponta több órát töltenek, így nem meglepő, hogy választásaikra kihatnak az influenszerek, főként azok, akik a Tiktokon és az Instagramon aktívak. A borok világában az izgalmat és újdonságot keresnek, főként a gyümölcsös, könnyed, közérthető borok között. A középpontban az élmény áll számukra.

Fontos a vizuális megjelenés, a dizájn, közösségi média-barát csomagolás, a letisztult címke. Hadd említsem egy vargabetű erejéig, hogy WSET felsőfokú záróvizsga egyik feladata bő másfél évtizede a címke-megfejtés volt, amin bizony el is buktak egyesek. El lehet képzelni, mekkora eséllyel emel le a polcról egy Z generációs fiatal egy értékes burgundi bort, mondjuk egy Meursault-t, aminek címkéjét a borbecsüsi oklevelet áhítók sem biztos, hogy értelmezni tudják. Más kérdés persze, hogy ez egyelőre nem fenyegeti a nagy presztízsű pincék státuszát és piaci pozícióját. Ellenben a feltörekvő borászatoknak és országoknak célszerű odafigyelni az ifjúság preferenciáira.

Az előadó az ár-érzékenység kapcsán elmondta, hogy szó sincs arról, hogy a fiatalok az olcsó, alsó polcos borokat keresnék, okosan költik el a pénzüket, a legjobb ár/érték arányra törekedve. Megszólíthatóságuk alfája és omegája annak tudatosítása, hogy a bor nem alkohol, hanem az európai és azon belül a magyar kultúra szerves és fontos része. Mert bizony akár sokkolónak is mondható, hogy a felmérések szerint a Z generáció 37%-a egyáltalán nem fogyaszt alkoholtartalmú italokat, így sört és a bort sem.

Azok viszont, akik igen, előnyben részesítik az organikus és fenntartható termékeket, ami mondhatni természetesen, hiszen ezt diktálja mind a környezettudatosság, mind az egészségtudatosság. Népszerűek köreikben a koktélok, beleértve a borkoktélokat, melyek között ma már nemcsak az Aperol-spritz számít slágernek, hanem a Hugo és a Mimóza is. Kedvelik emellett azokat termékeket, melyeket az előadó „funkcionális boroknak” nevezett” ide sorolva az alacsony kalóriatartalmú, hisztamin-mentes és vegán borokat.

Hadd szúrjam ide, hogy a „vegán” borok mutatják, hogy a mégoly szkeptikus Z-generációsok mennyire megvezethetők a divatdiktátorok által. Mert mitől is vegán egy bor? Attól, hogy nem használtak hozzá derítőszernek sem tojásfehérjét, sem halhólyagot, sem marhacsontból kinyert zselatint. Magyarán a borok zöme vegán, csak nem írják rá a címkére. Az talán rossz hír lehet a vegán-szekta tagjai számára, hogy nehéz garantálni, hogy feldolgozáskor semmiféle rovar ne kerüljön a mustba.

A fiatalok ugyanakkor kedvelik az említett borok mellett a sört, a cidert, gin-tonicot, kombucha-t és mocktailokat is (utóbbiakat alkoholmentes koktélként definiálhatjuk), ezekkel is meg kell küzdeni, mint nemes vagy kevésbé nemes versenytársakkal.

A DiVino sikerreceptje kapcsán szóba került, hogy a cég interaktív borélményt kínál, a borász jelenléte sokat hozzátesz az élményhez. A fiatalok a borászokat elérhetetlennek érzik, ami szubjektív megélés nyilván, hiszen a valóság egészen más, a legtöbb borászat örömmel fogad 10 főnél kisebb társaságokat is, de persze kényelmesebb az épp ottlevő borásszal beszélgetni, mint megszervezni egy csapatot s egy bortúrát.

Emellett a DiVino több, mint 100 magyar bort poharaz, gyorsan reagál a piaci trendekre, pop borbárokat működtetnek, ezekkel találkozhatunk megannyi rendezvényen a Békéscsabai Kolbászfesztiváltól a fővárosi vagy debreceni Gourmet-fesztiválokig. Az sem mellékes, hogy több, mint fél évtizede együttműködnek Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemen működő Tourism Clubbal és a Budapesti Metropolitan Egyetem Marketing műhelyével.

Melania Battiston zöld kitűzős Master-sommelier, aki influenszerként is jelen van a virtuális térben – 25.800 ezer Instagram-követővel rendelkezik – „Híd a fiatal fogyasztókhoz – a közösségi média tudatos használata” címmel tartott jó hangulatú eladást. Hangsúlyozta, hogy mennyire fontos ebben a műfajban a következetesség, a permanens tartalomszolgáltatás, az egyediség, a vizualitás, és az elkötelezettség. S bár az 50 felettiek, akinek egy része életében nem használt ilyet, zavartan nézhetett, külön kiemelte a hashtagek használatának fontosságát. Rámutatott arra, hogy a Z generációhoz tartozók zöme számára a borfogyasztás motivációs bázisát a „jó vibe-ok” keltése, az önkényeztetés és az ízélmény képezi, világos, hogy az érzelmi mozzanatok vannak többségben. Hangsúlyozta, hogy az e nemzedékhez tartozók alapállása szkeptikus a hamis értékeket hirdetőknek köszönhetően, számukra a hitelesség kulcsmozzanat. Érdemes egy pillantást vetni a jeles sommelier oldalára is, meglelhetünk ott egy friss budapesti bejegyzést is.

 

Piskor Fanni, szőlész-borász mérnök, WSET okleveles borszakértő, a Pécsi Tudományegyetem kutatástámogatója és oktatója, aki nem mellesleg a Lidl magyarországi borszakértője, a minerális borokról tartott három kiváló borral kísért előadást. Megtudhattuk, hogy míg a vulkanikus talajok a Föld felszínének 1 százalékát teszik ki, a magyar borvidékek 40 százalékát képezik. Ide sorolhatjuk a Badacsonyt, a Balaton-Felvidéket, Zalát, Somlót, Tokajt, Mátrát, Egert és a Bükki borvidéket.

Rámutatott, hogy a sokat emlegetett terroirnak a geológiai adottságok csak egy részét képezik, hiszen a fogalomba beletartozik az éghajlat, a tengerszint feletti magasság és olyan kulturális tényezők is, mint a szőlőtermesztési és borkészítési hagyományok. Mint mondotta, nem a bor vulkanikus, hanem a talaj, az itt termett borok, akárcsak a talajadottságok, igen változatosak. Közös jellemzőjük az egyedi komplex ízvilág, az ásványos jegyek és a magas savtartalom, amint azt a hallgatóság organoleptikusan is megtapasztalhatta a Gizella pince 2023-as Szilvölgy Furmint Hárslevelű cuvée-jén, a Somlói Vándor borászat 2023-as Juhfarkján és a badacsonyi Szászi Pince 2022-es Szent György-hegyi bio-olaszrizlingjén keresztül.

Érdekes ötlet volt meghívni Litkai Gergely humoristát, a Duma színház művészeti vezetőjét, aki igencsak komolyan vette a feladatot, meglepően összeszedett, gazdagon adatolt, tudományos diasorral illusztrált, s persze poénokkal tűzdelt előadást tartott a környezetvédelem témájában „Fenntartható félóra” címmel.

Willi Klinger, az osztrák borélet élő legendának számító kulcsfigurája az organikus tanúsítványok részleteibe avatta be a hallgatóságot. Felidézte az ágazatot erősen megtépázó, az osztrák borexportot tizedére csökkentő glikol-botrányt (részletek magyar nyelven például itt és itt, amiből való kigyógyuláshoz másfél évtizedre volt szükség. A talpraállásban nagy jelentősége volt biogazdálkodásnak, ma már ide tartozik az osztrák borok nagyjából egy ötöde. Az osztrák bioborok nemzetközi népszerűsége is nyilván hozzájárul ahhoz, hogy amint már említést nyert az előző részben, az exportált osztrák borok átlagára több, mint kétszerese a magyarnak, 3,8 euró.

 

Nem véletlenül írta a Vince magazin portálja, hogy az idei borkonferencia az eddigi legizgalmasabb előadói felhozatalt ígéri, a következő előadást egy másik osztrák sztárfellépő, a szövetkezeti formában működő, nem kevesebb, mint 200 termelőt integráló, 400 hektáros Domäne Wachau birtokigazgatója, Roman Horvath tartotta, aki 2009-ben szerezte meg a borszakértő társadalom legmagasabb rangját jelentő Master of Wine diplomát. (E titulusra sokan pályáznak, honfitársaink eddig csak próbálkoztak a megszerzésével, megjegyezném, hogy a kommunista blokk országaiból csak két szakembernek sikerült a mutatvány, a nálunk is jól ismert lengyel Woiciech Bonkovskinak és a horvát Joanne Ahearne-nak, az összes MW listáját országonkénti bontásban itt tekinthetjük meg.

Előadását azzal kezdte, hogy milyen téveszmék vannak forgalomban a szövetkezeti formával kapcsolatban, majd bemutatta, hogy megfelelő szervezéssel, szigorú, betartott szabályokkal miként garantálható a magas minőség és a szakmai presztízs, amihez nagyban hozzájárul a környezettudatosság is. Másfél évtizede éve nem használnak gyom- és rovarirtót, talajforgatás helyett társnövényzetet telepítettek és szőlőbarát rovarvilágra is alapoznak. (A Vinoport remek interjút közölt bő tíz élve a kiváló szakemberrel, akit mélyebben érdekel a téma, kattintson ide.

A legfontosabb borszakmai konferencia további vonatkozásairól, a bor és egészség ügyében szervezett ad hoc közvéleménykutatásról s a programot lezáró, parázs vitát generáló kerekasztalbeszélgetésről zárórészben lesz szó.