Székely Bulcsú a teher alatt klasszissá vált

Sütõ-Nagy Zsolt
2000. 06. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Csak a legnagyobbak rendelkeznek azzal a lelkierővel, amelynek birtokában a kiélezett helyzetekben is merik vállalni a felelősséget, és a lehetőségek kihasználásával mecscseket döntenek el. De a nagy számok törvénye alapján ők is hibáznak, éppen ezért alig hittünk a szemünknek a bajnoki döntőn a ferencvárosi Székely Bulcsú eredményessége láttán. Kemény Dénes szövetségi kapitány viszont nem titkolja, hogy az FTC klasszissá vált pólósának már a rájátszás előtt is biztos volt a helye az olimpiára készülő bővebb keretben.Egy év alatt nagyot fordult a világ Székely Bulcsúval, hiszen a tavalyi Ferencvárosban még Fodor Rajmund, Steinmetz Barnabás, Kósz Zoltán és Kiss Csaba volt a sztár. Székely amolyan hasznos tűzgolyó volt, de a kritikus pillanatokban a társak nem rá játszották ki a helyzeteket. A válogatottba is bekerült, az Európa-bajnokságon is szerepelt, de az aranycsapatban csupán epizodista lehetett.Titkos vágy– Már az hatalmas élmény volt, hogy a válogatottba meghívást kaptam – emlékszik viszsza Székely. – Egy ilyen csapatban csupán edzeni is ajándék. Meg sem fordult a fejemben, hogy ennél többet kapjak. Hálát adtam az égnek, hogy ott lehettem az Európa-bajnokságon, részese voltam a sikernek. Van, akinek szinte minden az ölébe hullik, másnak meg mindenért szívósan meg kell dolgoznia, és végig kell járnia a lépcsőfokokat. Én az utóbbi kategóriába tartozom, de ez nem panasz, hiszen már így is fantasztikus dolgokat élhettem át.Az olimpia természetesen egy óriási vágyálom Székely életében, de maga is tudja, hogy ebbe a válogatottba nem könnyű bekerülni, hiszen minden poszton klasszisok versengenek.– Boldog vagyok, hogy egyáltalán a bővebb keretben lehetőséghez jutok, ebben is csak titokban bíztam – fejtegeti szerényen az esélyeit Székely.Az Európa-bajnok, Világkupa-győztes csapat kapitánya, Kemény Dénes azonban elárulja, hogy az egész évi teljesítménye alapján már a döntő előtt is biztos volt a helye a keretben, s az utóbbi napokban csupán megerősítették őt a látottak.Lelkizős alkat– Csucsut régóta ismerem, még a KSI-ben játszott, amikor felhívta magára a figyelmet. Már akkor is mindenkinek az volt a véleménye, hogy fantasztikus belső tűz táplálja, de a technikáján van mit javítani. Olyan, mint a jó bor, érnie kell. Úgy tűnik, beérett, hiszen a döntőn tényleg klasszismegoldásokat produkált.Keménynek persze elévülhetetlen érdemei vannak a folyamat elősegítésében, mert Székely az Európa-bajnokságról hazatérve alaposan feltöltődött, csupán ahhoz kellett még egy kevés idő, hogy elfogadja: Fodor és Steinmetz Barna távozásával rá még több teher nehezedik.– Nagyon lelkizős alkat vagyok, nehezen dolgozom fel a kudarcot, s talán ezért is volt eddig kevés önbizalmam – vallja be az újdonsült bajnok.Az önbizalomhiány a BVSC elleni finálén egyáltalán nem látszott rajta. A második találkozón döntő gólt lőtt, a harmadikon pazar egyéni akciógóljával húzott el az FTC a hajrában 8-6-ra, majd az utolsó összecsapáson fél perccel a vége előtt egyenlített, s az aranygólt is ő szerezte.– Szerencsém volt, hogy minden bejött – kommentálja Székely a találatait. – Ez nem volt tudatos, egyszerűen nem maradt választási lehetőségem. Az utolsó meccsre már az önbizalmammal sem volt baj, de elárulom, hogy az alapjátékidő végén, amikor emberelőnyben játszottunk, én sem akartam elvállalni a lövést. Csak hát más sem, s már majdnem lejárt a fór, ezért amikor harmadszor is visszajött a labda, nem voltam döntési helyzetben, lőnöm kellett. Bejött, így döntetlen lett, s folytathattuk. Az aranygólnál pedig nem a megszokott helyemen voltam, de észrevettem, hogy Tóth Franknak be kellett váltania az egyik társamra, így szabadon maradt egy ötvencentis rés. Odalőttem, s eltaláltam.Abban a pillanatban maga sem gondolta, hogy ezzel egy lavinát indít el, lévén a bajnoknak kijáró ünneplést most kóstolhatta meg először.– Fantasztikus érzés, szinte nem térünk magunkhoz, mert egyik ünneplésből a másikba csöppenünk – magyarázza a döntő főhőse. – Percenként csörög a telefonom, kapom a gratulációkat, az értesítéseket, hogy mikor és hol lesz a következő vacsora, fellépés. A főszponzorunk, a Thomas-Jeans is vár bennünket, a Kokó-meccsre is meghívást kaptunk, valószínűleg még a ringbe is fel kell mennünk, mert ott is köszöntenek.Pihenés nélkülA zsúfolt programot annak ellenére nem bánja, hogy az utóbbi két évben pihenésre alig maradt ideje. A tavalyi szezon után egy rövid felfrissülést követően mehetett a válogatott edzőtáborába, s most is mindössze tíz napot kapott.– Ha van cél, lehet bírni a terhelést – szögezi le Székely. – Az önzőség, hogy újabb sikerekben legyen részem, nagy hajtóerő. Amikor pedig kicsit fáradtabbnak érzem magam, akkor elég arra gondolni, hogy milyen volt az ünneplés, s azok a pacsik, ölelések átsegítenek a súlyzózás közbeni holtpon-tokon. De egy olimpiára amúgy sem kell különösebb biztatás, az önmagában is fantasztikusan ösztökél. Pontosan még nem tudom, milyen érzés ott lenni, mert eddig nem élhettem át, de nagyon szeretném kipróbálni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.