Hol rendezik a 2006-os vébét?

Stefan Lázár (Köln)
2000. 07. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három nappal az Európa-bajnoki döntőt követő újabb futballsláger előtt négy résztvevőre csökkent az eredetileg öt pályázó mezőnye: Brazília lemondott arról, hogy részt vegyen a zöld asztal mellett lebonyolítandó hajrában a 2006-os világbajnokság rendezési jogáért.A négyszeres világbajnok dél-amerikaiak megfogadták az „élő legenda”, Pelé tanácsát: „Számunkra rossz az időpont, Brazília még nem képes arra, hogy vébét rendezzen!” A vezetők talán emlékeztek arra a csúfos bukásra is, amelyet a 2004-es nyári olimpiai játékokért folytatott versenyben szenvedett el a világ ötödik legnagyobb országa. A brazilok azonban nem csendben léptek le az önjelöltek színpadáról, a visszalépés Dél-Afrika javára történt, és ezzel újabb fordulattal gazdagodott a ma kezdődő megméretés procedurája a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség 24 tagú végrehajtó bizottsága előtt.A FIFA a zürichi kiállítási terület három csarnokát (12 ezer négyzetméter) bérelte ki, hogy helyet biztosítson a dramaturgiailag ezúttal is tökéletesen megszervezett eseménynek, amelyről négyszáz újságíró tudósítja majd a világ közvéleményét. Ma a megmaradt jelöltek – a következő sorrendben: Anglia, Dél-Afrika, Marokkó, Németország – fél óra lehetőséget kapnak arra, hogy még egyszer bemutassák pályázatuk legfontosabb részleteit. Ezt követően kerül sor holnap a látottak és a hallottak megvitatására és a szavazásra. A voksolás addig ismétlődik, amíg valamelyik ország tizenhárom szavazatot nem kap; az egyes menetek során legkevesebb pontot szerzett jelölt kiesik. Ha a végül állva maradt két nemzet között döntetlen eredmény alakulna ki, úgy a FIFA-elnök, Sepp Blatter voksa dupla értékűnek bizonyul és dönt.Brazília visszalépésével olyan helyzet alakult ki, amelyet az érintett kontinentális szövetségek egyike sem akart: a CAF és az UEFA egybehangzóan óvott attól, hogy egy földrészről két jelölt pályázzon. Figyelmeztetésük pusztába kiáltott szónak bizonyult. Az afrikaiak argumentációja mindenekelőtt érzelmekre épül: „Mi vagyunk soron!” – hangoztatják a dél-afrikaiak, és figyelmeztetnek arra, hogy a gyarmatosítás új jeleként értelmeznék a visszautasító határozatot. A béke Nobel-díjas Nelson Mandela kijelentette: „A Dél-Afrikában lebonyolított világbajnokság egy álom beteljesülését jelentené mind nekem, mind a nemzetnek!” A patetikus megnyilvánulások azt a realitást igyekeznek elkendőzni, hogy a 43,4 millió lakosú köztársaságban napirenden vannak a faji fellángolások, a bűnözési ráta magas, és így a FIFA szigorú biztonsági követeléseinek sem képes eleget tenni a „fekete földrész” legdélibb országa. Problémát jelent a jegyárusítás is, a dél-afrikai rand vásárlóértéke igen alacsony, a helyi érdeklődők nem tudnák megfizetni a szokásos árakat, a megosztott megoldás – randbázis a hazaiaknak, dollárbázis a külföldi vendégeknek – a feketepiac átláthatatlan elburjánzását vonná maga után.Pretoria viszont élvezi a FIFA-elnök szimpátiáját. A 27,5 millió polgárral rendelkező Marokkó immár harmadszorra vág neki a világbajnoki pályázatnak – ezúttal is minimális eséllyel: az észak-afrikai ország még soha nem adott otthont ilyen méretű nemzetközi rendezvénynek, nem rendelkezik megfelelő stadionokkal, és így mindenekelőtt a döntést hozó testület rossz lelkiismeretére apellál: „A FIFA-nak be kellene bizonyítania, hogy haladó szellemű, és nem csak a gazdag nemzetek egy szűk körű klubjának érdekeit képviseli” – hangoztatta Driss Benshima, a marokkói pályázat főnöke. Rabat az iszlám országok hathatós támogatásában bízik, Szaúd-Arábia uralkodóját, Fahd királyt idézve: „Marokkó sikere az egész világ sikerét jelentené!”Az európai kandidálók között barátságtalan a viszony – a németek tíz esztendővel ezelőtt tett ígéret megszegésével vádolják az angolokat: akkor Sir Bert Millichip FA- és Egidius Braun DFB-elnök megegyezett abban, hogy egymást támogatva vágnak neki a jövőnek – a germánok kiállnak Nagy-Britannia pályázata mellett az 1996-os Európa-bajnokságért, és ennek fejében élvezik az angolok segítségét, amikor a 2006-os világbajnokság színhelyéért folyik a versengés. A DFB betartotta a szavát, az FA nem! A gentleman beállítottsággal merőben ellentétes viselkedést az angol vébépályázat felelőse, Alec McGivan így indokolta meg: „Mit számít ma egy hajdanán valamilyen füstös helységben, néhány pohár ital hatására született megállapodás?” Azóta egyre romlott az angol–német viszony. Elvitathatatlan, hogy mindkét ország képes a vébé megrendezésére – amennyiben a szigetország huligánjainak legutóbbi erőszak-megnyilvánulásai nem teszik kétessé a rendezvény zavartalan lebonyolítását. Az angolok mézesmadzagja: a FIFA 203 tagállamából 12 főnyi gyerekcsoportot hajlandók meghívni a tornára. A DFB a hazai futball első számú szimpátiahordozójára, Franz Beckenbauerre épít. A volt világbajnok játékos és csapatfőnök többször is körüljárta a glóbuszt, hogy népszerűsítse a DFB húszmillió márkás pályázatát, és bízik abban, hogy a 2006-os torna döntőjét a berlini olimpiai stadionban vívják majd. A német reményeket a hajdani teniszsztár, Boris Becker öntötte szavakba: „Amihez Franz eddig hozzáfogott, az csak a legritkább alkalommal hozott vereséget.”Sepp Blatter FIFA-elnök holnap 14 órakor ismerteti a végrehajtó bizottság határozatát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.