Viharos évszázad sodrában a MAC

1875. április 8-án alapították a Magyar Athletikai Clubot (MAC), amelynek megálmodója és első elnöke gróf Esterházy Miksa volt. Az egyesület legsikeresebb időszakát a két világháború között élte, amikor olimpiai bajnokok sorát adta. A polgári értékeket képviselő egyesület azonban később a kommunista korszak vezetésének a szemében szálka volt, s 1946. július 17-én Rajk László belügyminiszter feloszlatta. Az újjászületésre 1989-ig kellett várni, s bár a négy évtized nem múlt el nyomtalanul, az egyesület öt szakosztállyal, több száz igazolt sportolóval jelenleg is működik.A néhány napja véget érő XX. század szinte valamennyi viharát megsínylette az egyik legpatinásabb magyar egyesület, a Magyar Athletikai Club, pedig voltak olyan időszakok, amikor sportolói dicsőséget dicsőségre halmoztak, versenyzői 63 aranyérmet nyertek olimpiai, világ- és Európa-bajnokságokon. Olyan híres sportolók szerepeltek itt, mint az olimpiai bajnok vívó Berczelly Tibor, Berty László, Földes Dezső, Gerde Oszkár, Gerevich Aladár, Mészáros Ervin, Nagy Ernő, Jekelfalussy-Piller György, Rády József, Rajcsányi László, Terstyánszky Ödön, Tóth Péter, a vízilabdázó Ivády Sándor, Jeney László, Keserű Alajos, Szívós István, Tarics Sándor, Vértessy József, az atléta Németh Imre, a birkózó Bóbis Gyula, Keresztes Lajos, Lőrincz Márton és Zombori Ödön.Az egyesület megalapításának érdeme kétségtelenül gróf Esterházy Miksát illeti, aki gróf Széchenyi Istvánhoz és báró Wesselényi Miklóshoz hasonlóan gyakran járt Angliában, s ottani tapasztalatait igyekezett itthon hasznosítani. Angolszász minta adta az ötletet a klubalapításhoz is. Esterházy az 1870-es évek elején mind hangosabban agitált a hazai sportélet életre keltéséért. Az egyre növekvő érdeklődés láttán 1874. november 9-re gyűlést kezdeményezett egy atlétikai klub létrehozásáért. Néhány hónappal később megindult a sportélet valaha a rádió helyén álló Nemzeti Lovardában. Az alakuló közgyűlés 1875. április 8-án volt, s a kezdetekkor vívással, tornával, ökölvívással és atlétikával foglalkozhattak a klubtagok.Az első atlétikai viadalt nem egészen egy hónappal később, május 6-án rendezték meg az Újépületben, ahol egykor az első magyar miniszterelnököt, gróf Batthyány Lajost kivégezték. A szomorú esemény miatt a fővárosiak körében nem volt túl népszerű a hely, s hogy ezen változtassanak, a katonai parancsnokok igyekeztek nyitottabbá tenni a laktanyát. A korszak egyik legnevezetesebb futója, Szokoly Alajos 1896-ban az első olimpián Athénban 100 méteren bronzérmes lett (12,5), míg hármasugrásban a negyedik helyen végzett (17,5). Sikereit részben a MAC-ban tevékenykedő angol edzőnek, Harry Perrynek köszönhette. Később Somfay (Stromfeld) Elemér 1924-ben Párizsban balszerencsés körülmények között végzett a második helyen ötpróbában. Miután a 200 méteres síkfutás idejét tévesen jegyzőkönyvezték, a finn Lehtonen az összetettben két ponttal megelőzte. Szabó Miklós 1934-ben a torinói Európa-bajnokságon 800 méteren lett első, majd 1938-ban 2000 méteren 5.20,4-gyel világcsúcsot futott, sőt 1939-ben tagja volt az ugyancsak világrekordot elérő négyszer 1500 méteres váltónak. A MAC-ban kezdte pályafutását az 1948-ban – a feloszlatást követően már a Vasasban szereplő – olimpiai aranyérmet nyerő kalapácsvető, Németh Imre, sőt első három magyar bajnoki címét (1942, 1943, 1944) még a patinás egyesület színeiben érte el.A legeredményesebb szakosztály kétségkívül a vívóké volt. Az alapokat a híres mester, Keresztessy József tette le, majd a millenniumi versenyre érkező, s nálunk letelepedő Italo Santelli teljesítette ki. 1908-ban az egyesületen kívüli, de ugyancsak Santelli-tanítvány, Fuchs Jenő mögött az egyesület képviselője Zulavszky Béla lett az ezüstérmes. Csapatban Földes Dezső és Tóth Péter képviselte a MAC-ot, így 1908-ban megszületett az egyesület első olimpiai bajnoki címe. 1912-ben pedig Földes és Tóth mellett Mészáros Ervin, valamint Berty László is tagja volt az aranyérmes együttesnek. A nyári játékokon rendre diadalmaskodó kardcsapatokban szerepelt Rády József (1928), Terstyánszky Ödön (1928), Jekelfalussy-Piller György (1932), Rajcsányi László (1936), Gerevich Aladár (1932, 1936) és Berczelly Tibor (1936). Egyéniben 1928-ban Terstyánszky, míg 1932-ben Jekelfalussy-Piller állhatott a dobogó tetejére, míg 1948-ban Gerevich diadalmaskodott, igaz, már az MTK sportolójaként.Bár az alapításkor a birkózás még nem szerepelt a sportágak között, az 1893-ban létrehozott szakosztály a sportág modern kori úttörőjének, Tatich Péternek köszönhetően ugyancsak eredményesen működött. Varga Béla már 1910-ben világbajnoki címet szerzett, két esztendővel később Stockholmban az olimpián bronzérmes lett. Párizsban 1924-ben Keresztes Lajos olimpiai ezüstérmet harcolt ki, majd négy évvel később Amszterdamban már aranyérmet vehetett át, miközben ugyanitt Papp László végzett a második helyen. Kereszteshez hasonló utat járt be Zombori Ödön, igaz, ő háromszor próbálkozott, mire a csúcsra ért. 1928-ban még kötöttfogásban lett ötödik, Los Angelesben szabadfogásban már ezüstérmet vehetett át, majd végül ’36-ban Berlinben szabadfogásban bizonyult legyőzhetetlennek. A német főváros különösen emlékezetes maradt, hiszen a kötöttfogású Lőrincz Márton is aranyérmes lett. Bóbis Gyula szintén a MAC-ban alapozta meg későbbi sikereit, amelyek közül kiemelkedik az 1948-ban aratott olimpiai győzelem.A harmadik sportág, amely olimpiai bajnoki címmel büszkélkedhet, a vízilabda. Az 1928-as ezüstérmes válogatottban is többen szerepeltek az egyesületből, majd 1932-ben Ivády Sándor, Keserű Alajos és Vértessy József vehetett át aranyérmet Los Angelesben a csapat tagjaként, míg négy évvel később Tarics Sándor szerepelt az első helyezett együttesben, de a háború utáni bajnokok közül Fábián Dezső és Szívós István is a MAC-ban nyerte első bajnoki címét 1943-ban.Valamennyi nagy sikert helyhiány miatt ezúttal nem sorolhatjuk fel, de néhányról érdemes megemlékezni még. A labdarúgók háromszor lettek ezüstérmesek a hazai bajnokságban (1906, 1907, 1909), és összesen tizenöt játékos szerepelt a MAC képviselőjeként a válogatottban. A teniszezők és az úszók csaknem száz magyar bajnoki címet nyertek, míg Las Torres Béla 1908-ban tagja volt az olimpiai ezüstérmes gyorsúszó váltónak.A klub legsokoldalúbb versenyzője Kehrling Béla volt, aki tornászként kezdte pályafutását, gerelyhajítóként folytatta, négyszeres válogatott labdarúgó volt, asztaliteniszezőként 1926-ban világbajnok lett, jégkorongozóként szintén szerepelt a válogatottban, indult bobversenyeken és mellesleg korcsolyázott is. Teniszezőként pedig 1925-ben Wimbledonban párosban az olasz Morpurgóval harmadik helyen zárt, egyesben pedig elnyerte a vigaszdíjat. Összesen 308 magyar bajnoki címet ért el, amely egyedülálló rekord.Hasonlóan sokoldalú sportoló volt Szepes Béla, aki 1928-ban ezüstérmet nyert a nyári játékokon gerelyhajításban, ám előtte 1924-ben Chamonix-ban a téli olimpián síelésben is rajthoz állt.Az egyesület tagjai építették a margitszigeti sporttelepet klubházzal, evezős csónakházzal, teniszpályákkal, amelyet 1901. október 9-én avattak föl. 1911-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az olimpiai serleg odaítélésével tüntette ki a klubot. Az egyesület több mint húsz sportágnak adott otthont. Érdemes még megemlíteni a szakosztályok között a sí-, a gyephoki-, a súlyemelő-, a korcsolya- és az ökölvívó-szakosztályt.Az 1946-os megszüntetést követően az egyesület tagjai külföldön ápolták tovább a hagyományokat, s 1973-tól kezdve rendszeressé váltak a MAC-találkozók. A rendszerváltozás idején, 1989. szeptember 11-én a Testnevelési és Sportmúzeum termében az egyesületet a régi gárda tagjai újjászervezték.1993. augusztus 5-től a klubnak a Népstadion ad otthont, és a Népstadion Szabadidő Egyesület beolvadásával kapta az egyesület jelenlegi nevét, a MAC-Népstadiont, amely elsősorban ifjúsági nevelőegyesület, és csak másodsorban foglalkozik versenysporttal. Az újjászületés óta öt szakosztály alakult – atlétikai, labdarúgó, műkorcsolya, szinkronkorcsolya és jégkorong. Az egyesületnek 1992 óta Kálnoki Kis Sándor az elnöke, aki legfontosabb feladatának a MAC szellemi és történeti örökségének az ápolását tartja, amely mellett persze jelenleg is érnek el sikereket az egyesület sportolói. Naganóban 1998-ban a téli olimpián Vidrai Szabolcs műkorcsolyázásban a 13. helyen végzett, s ezzel a magyar küldöttség legeredményesebb versenyzője lett.