A Fradi Szibériába megy

A fradisták már pénteken útra keltek. Csank mester kijelentette, hogy Hévíz a legjobb felkészülési hely. Lubickoltatni kell a fiúkat, mert sikerben ez idő tájt nem lubickolnak. A kupából kilökte őket szerdán az Újpest, a bajnokságban talált gólokkal döcögnek előre, s időnként olyan tempóban játszanak, mintha mindegyiknek mozgásszervi baja volna.

Végh Alpár Sándor
2001. 10. 14. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

-LABDARÚGÁS-
Indulás a vízbe, fiúk! Szombaton meg kell verni a Zetét!
Ha engem kérdez, óvtam volna Csankot ettől a rádiumos-kénes kalandtól.
Elmeséltem volna neki régi kollégám esetét. Az történt, hogy elvitte a felesége Hévízre pihenni. Egy hétig voltak ott, s amikor hazajöttek, Jóska meghalt. Mert Jóskának hívták, ezt elfelejtettem mondani. Addig az égvilágon semmi baja nem volt, húzott, mint az igásló, írta a cikkeket szakmányban, mosolygott, szivarozott, bírt mindent.
Egyedül a rádiumos vizet nem. A fürdőmester elfelejtett szólni, hogy túl sokáig nem szabad ücsörögni benne.
A zöld-fehérek már Hévízen elvesztették a meccset. Gyönyörűen sütött a nap, és Csank mester elmélázott a parton. Csapata meg csak ült, nyakig a gyanútlanságban.
Ők ott, rajongóik pedig a vonaton. A két helyzet között markáns a szociológiai különbség, de ilyenről ne essék szó fontos meccs előtt. Akkor és ott úgyis emlegetve lesz, erre bárki mérget vehet. Maradjunk annyiban, hogy a szurkolótábor számára a Zalaegerszegre érkezés kétszázharminc kilométeres zötyögést jelent, s ennek ára másodosztályon háromezer-kétszáznégy forint. A sör nincs benne, a rendőri kíséret igen.
Hatásuk egyforma, mindkettőtől anyázni kezdenek a srácok.
n
Negyed kettő, várjuk a vonatot Pest felől. A Fradi-tábort hozza, meg a rémületet. A peronon mindenkiben bizsereg némi izgalom. És persze kíváncsiság, vajon mi lesz? Kinn sorakoznak a forgalmisták, a sínkopogtatók, a méteres kis ember a poggyászmegőrzőből, s hogy baj ne legyen, vagy húsz rendőr a kapitányságról.
A vonat befut, s amikor kiszállnak a drukkerek, a többség nagyot biggyeszt. Százötvenen lehetnek, nem kérek erősítést, ennyit üzen feletteseinek a rendőrparancsnok.
Affér szinte semmi. A tízes buszra pesti bérlettel akar felszállni néhány legény, de nem ellenkeznek, mikor a sofőr szól: jegyet, vagy lefelé! Ha utazni nem lehet, bemennek a kocsmába. A Kullai-sarok ideális csapszék, szemközt van az állomással, és homlokzata zöld-fehér. Szólni kéne a Kovács Gabiéknak, kiáltja a legnyüzgébb, egy törött karú, de a másik rászól, hülye vagy, azok már elmentek szívni... A buszra a fradisták közül csak három süketnéma fiú meg a tolmácsuk vált jegyet. Neki a lába rossz. Bicegve, csoszogva lépdel a többiek után. A városban semmi nyoma annak, hogy rangadó lesz. Sehol egy plakát, ami elárulná: fél ötkor a Fradival játszik a ZTE. Hirdetik Nagy Ferót meg a Beatricét, Az orléans-i szüzet a színházban, valamint hogy tánctanfolyam indul a helyőrségi klubban.
A meccset mintha titkolnák.
Okuk éppen volna rá. Legutóbb komoly balhé volt. A Szombathely ellen a helyiek füstbombát hajigáltak a gyepre, a végén pedig kilenc vasi legényt vittek el a rendőrök. A többiek háborogtak, azt üzenték a kapitányságra: nem mennek haza Szombathelyre, amíg társaikat a zsaruk el nem engedik.
Kinevették őket. Az állomásfőnök volt az első, akinek alább hagyott a jókedve. Amikor elindította a vonatot, a szombathelyiek meghúzták a vészféket. Újra indította, újra meghúzták. Nyolcszor ismétlődött meg ugyanez. „S mi lett a vége? A rendőrök nem bírták cérnával, elengedték őket. A terroristák diktálnak mindenütt” – mondja a fiatal forgalmista.
n
A fradisták előbb a jegyeket veszik meg. Az ülőhely ezerkétszáz forintba kerül, az állóhely kilencszázba.
De hát még két óra sincs, a meccs fél ötkor kezdődik, nehezen múlik az idő. A társaság szétoszlik, a százötven embert felszívja a város. Pontosabban a kocsmák. Csak a süketnéma fiúk és a sánta megy be a sarki McDonald’sba.
A söröző brigádok, amikor megunják az egyik helyet, felállnak, s keresnek egy másikat. Ritmusra lépkednek útközben. „Újpesti cigányok” – ez a gyakoribb strófa, de hogy kedvére tegyenek az ittenieknek, hozzáteszik: „Mocskos Szombathely.”
Hogy honnan a zöld-fehérek és az egerszegiek barátsága, senki nem tudja pontosan. Mindegy, az a fontos, hogy ne legyen balhé, mondja az egyik rendőr. Sötétkék kezeslábasban van. Az övén a két bilincs vidámabban fénylik, mint a szeme, ahogy a tribünöket kémleli.
Sose látja a meccset, a pályának mindig háttal áll. Hamarosan eldől, ki a szerencsésebb: ő, vagy aki befizetett ezerkétszázat a látványra.
A helyiek edzője, Bozsik Péter optimista. Ideje már nyernünk, mondja. Arról nem szól, hogy nemrég a kulisszák mögött vesztett. A vezetőség hétmillió forintos büntetést szabott ki a csapatra, amiért zsinórban kikaptak négyszer. Bozsik ellene volt, azt mondta, az ilyesmi nem segít. Mosolygós ember. Jó ember. Vajon mire jut vele a magyar futballvilágban? A belső csatákban semmire: a fiúknak le kellett pengetni a hétmilliót.
Csank más. Csank dörzsölt. Aki ránéz, eltéved arcának hegy- és vízrajzi térképén. Azt kérdi, mi lesz? Nyerünk, vagy Szibéria, mondja, s egy grimasszal hozzátesz még két barázdát a többihez.
No, akkor lássuk, mire jutnak ők ketten, meg a tízezer kíváncsi.
n
Az első félidőről nincs mit írni. Olyan játékra emlékeztetett, amit szerte a világban futballként játszanak: huszonkét ember, három bíró, két kapu meg egy labda. Ha fehérmezeshez kerül, a zöldekhez rúgja, azok meg vissza, mert jószívűek.
Vicc. Egy öregember szerint szomorú vicc.
Ezért a játékért hétszázat kérnek egy nyugdíjastól, kiáltja fáradtan. Futunk a labda után, és nyomozunk, mint Sherlock Holmes, mondja egy ifjabb. De nem csak futás van: ütközés is.
Szinte érthetetlen, hogy aki magyar pályákon földre huppan, azonnal haláltusába kezd. Jovic a Fradiból amatőr korában betegszállító lehetett, mert kitanulta, mikor mije fáj az embernek. Az amatőrségből egyébként megőrzött egyet s mást. Jön a labda, megpattan előtte, mire ő mohón utánanyúl, hogy hátha, de nem. Káprázatos módon a saját lábára pattintja, ahonnan aztán kigurul az alapvonalon túlra.
Azért fontos erről szólni, mert a Fradi kapcsán másról nem lehet. A zöld-fehérek az első félidőben egyszer se rúgtak kapura. Bizonnyal remek formában lettek volna, csak hát az a rohadt rádiumos víz. Az bénította le őket.
A helyiek is megkapják.
Láttad? Az Egressy félt odatenni a lábát. Ilyen a mi sok pénzért vett sztárunk. És ezeknek akarnak új stadiont építeni?
n
A második félidőre változik a szöveg. A ZTE gólt rúg, a libalegelős ember elhallgat. Illetőleg, attól fogva már csak a bírót szidja. Igen ám, de a bíró ide-oda szaladoz, messze van, lehet, hogy nem is hallja. Kinézi hát magának Faragó Richárdot, a tévériportert. A közvetítőállás felé üvölti: „Házi bírót hoztatok, ti pesti parasztok!” Aztán búsongó magyarként: „Gyerekek, a pénz az úr, a Várszegi pénze, csinálhatunk, amit akarunk.” Akkor csendesedik meg, mikor Kenesei berúgja a másodikat. Hátradől, boldog. „Dobogón lesz a csapat, meglátjátok!”
Füttyszó, vége, győz a ZTE. A fehérmezes hazaiak odafutnak a törzsközönség tribünje elé, taps, hurrá, éljenzés. A nép boldogan özönlik ki a kapukon. Tízezer potenciális szakember beszél, kérdez és vitatkozik. „Annyi helyzetünk volt az első félidőben, hogy három gólt is rúghattunk volna” – mondja egy keszeg figura. Társa, a tömzsi nem ért vele egyet: „Ha én minden nőt feleségül vettem volna, akivel összejöttem, gondold el, mi volna. No…”
A stadion kiürül, a kapukat becsukják.
Az állomás felé, mindenkitől lemaradva, a süketnéma fiúk haladnak. A bicegős hol utoléri őket, hol újra lemarad. Mutogatnak, gesztikulálnak, a sötétben is látni, hogy az arcuk szomorú.
Becsapták őket megint.
***
A 12. forduló jegyzőkönyve

ZTE–FERENCVÁROS 2-0 (0-0) Zalaegerszeg, 8500 néző, vezette: Hanacsek. ZALAEGERSZEG: Turi – Kocsárdi, Csóka, Urbán, Szamosi – Babati (Nagy L., 28.), Molnár B., Balog, Egressy (Róth, 92.) – Kenesei, Waltner. Vezetőedző: Bozsik Péter. FTC: Szűcs L. – Cheregi, Lipcsei, Nagy N. – Hrutka – Pinte, Szabó T., Zombori (Vén, 60.), Szkukalek – Jovics (Jancula, 77.), Horváth P. (Fülöp, 46.). Vezetőedző: Csank János. Gólszerzők: Nagy L. (47.), Kenesei (73.). Kiállítva: Szűcs L. (80.).

DEBRECEN–GYŐR 1-1 (0-0) Debrecen, 5000 néző, vezette: Hajdó. DEBRECEN: Balogh – Vadicska, Kuttor, Hanák – Bernáth, Plókai, Majoros, Böőr, Sketiani (Nenadics, 71.) – Bajzát (Ulveczki, 83.), Kerekes. Vezetőedző: Pajkos János. GYŐR: Sebők – Bajusz, Lakos, Böjte – Bognár, Farkas, Baumgartner, Szanyó, Vasas (Károlyi, 75.) – Dulcea (Oross, 58.), Vayer (Balla, 85.). Vezetőedző: Tamási Zsolt. Gólszerzők: Plókai (51.), illetve Oross (82.).

MTK–Vasas 1-0 (1-0) Hungária krt., 2000 néző, vezette: Sápi. MTK: Hajdu – Mónos, Győri (Horváth, 22.), Komlósi, Elek – Czvitkovics (Madar, 82.), Zavadszky (Buzsáky, 64.), Jezdimirovics, Füzi – Ferenczi, Illés. Vezetőedző: Bognár György. VASAS: Nota – Kerényi (Kovrig, 78.), Juhár, Tóth A., André – Hegedűs, Polonkai, Szili, Tóth N. – Gyánó, Zrlic (Maróti 59.). Vezetőedző: Komjáti András. Gólszerző: Ferenczi (34.).

KISPEST–HALADÁS 6-1 (1-0) Bozsik-stadion, 1500 néző, vezetőedző: Szabó Zs. KISPEST: Udvarácz – Téger, Lőrinc, Aranyos – Babos, Pintér, Piroska, Müller, Balint (Lipták, 74.) – Sasu (Borgulya, 82.), Faragó (Hercegfalvi, 55.). Vezetőedző: Glázer Róbert. HALADÁS: Takács T. – Nagy G. (Ricardo, 26.), Juhász, Tóth P. – Takács B., Leandro (Nagy L., 62.), Némethy, Kőrösi (Somfalvi, 67.) – Filipovics – Preisinger, Halmosi. Vezetőedző: Keszei Ferenc. Gólszerzők: Balint (3.), Pintér (58.), Hercegfalvi (69.), Téger (77.), Piroska (85., 91.), illetve Filipovic (84.).

SOPRON–VIDEOTON 1-4 (0-2) Sopron, 3500 néző. Vezette: Juhos. SOPRON: Horváth T. – Csiszár (Nagy T., 72.), Szabados, Varga K., Orabinec – Horváth R., Somogyi, Tóth I., Bognár Gy. (Prazenica, 46.) – Bausz (Sira, 46.), Tóth M. Vezetőedző: Reszeli Soós István. VIDEOTON: Végh – Tímár, Pomper, Vilotics, Szlezák – Szalai T. (Kiskapusi, 82.), Némedi, Tóth B. – Komódi (Kovács B., 71.) – Földes, Gajics (Terjék, 75.). Vezetőedző: Várhidi Péter. Gólszerzők: Sira (88.), illetve Pomper (36.), Földes (40.), Komódi (57.), Kiskapusi (89.).

ÚJPEST–DUNAFERR 0-2 (0-1)

GÓLLÖVŐLISTA. 11 gólos: Tököli (Dunaferr). 10 gólos: Ferenczi (MTK). 9 gólos: Illés (MTK), 6 gólos: Egressy (ZTE), Preisinger (Haladás), Sira (Sopron). 5 gólos: Dvéri (Újpest), Kenesei (ZTE), Tokody (Újpest), Tóth M. (Sopron), Waltner (ZTE).

KÖVETKEZIK. A 13. forduló műsora. Október 19., péntek: Győr–MTK (18 óra, Sport1). Szombat: Dunaferr–Sopron (14.30), Haladás–Újpest (16.30, m1), Vasas–ZTE (18), Videoton–Debrecen (18). Vasárnap: FTC–Kispest (18, Sport1).
***
Az állás
1. MTK 12 10 1 1 29- 7 31
2. ZTE 12 7 1 4 21-16 22
3. FTC 12 7 – 5 19-13 21
4. Videoton 12 6 3 3 13-13 21
5. Dunaferr 12 5 3 4 20-13 18
6. Újpest 12 5 2 5 25-20 17
7. Debrecen 12 4 5 3 13-14 17
8. Haladás 12 4 3 5 14-24 15
9. Sopron 12 4 1 7 18-23 13
10. Kispest 12 3 3 6 17-27 12
11. Győr 12 1 5 6 14-21 8
12. Vasas 12 2 1 9 13-25 7

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.