- LABDARÚGÁS -
Feltételezhetően volt időszak, amikor még finom urak és úrhölgyek ültek a lelátókon, s udvarias tapssal köszöntötték a kőkemény bőrcipőben fűzős labdát rugdalókat, volt egy rövid szakasz a Fradi–MTK összecsapások sorában, amikor nem nyerhetett ez vagy az az együttes, s volt olyan – a felemlegetett hatvanas években –, amikor már a „Hülye vagy!” felkiáltás is a szomszéd széken ülők rosszallását váltotta ki, s volt olyan időszak is, amikor még futballról és magas színvonalú játékról beszélhettünk.
A fentiekből mára jószerivel semmi sem maradt.
Hogy mi az, ami mégis, abból és arról álljon itt néhány példa, amely bizonyítja, hová jutottak a magyar „sportközállapotok” és a hazánkban ez a csodásan megalkotott sportág.
Még le sem fújta Bede bíró az első félidőt, amikor a Ferencváros körülbeül ötvenezres veszteséget könyvelhetett el magának. Történt még a bemelegítés során, hogy az egyik labda átpattant a kerítésen. Oda, ahol a zöldek kemény magjának néhány tagja ült. Amikor meglátták a Fevernovát – az FTC ezzel a labdarúgó vb-n is megismert labdával játssza a hazai meccseit –, az egyikük felkelt, s ahelyett, hogy viszszadobta volna, szép csöndesen a széke alá rejtette. A labdát váró MTK-játékost pedig néhány barátságos mondat kíséretében elzavarták a kerítés elől. Az új tulajdonos később a hóna alá vágta a labdát, és kisétált vele a szektorból. A jelenet, más nézőtéri szereplővel, a 30. percben megismétlődött. Akkor, amikor közvetlenül a Dragóner-féle talpalást megelőző bedobásnál a kutya sem törődött a nézők közé pattant labdával. Az ügyes fradista egy gyors mozdulattal a szék alá dugta. Kimentenie sem kellett, mert ki törődött itt a Fevernovával, amikor bent a gyepen állt a balhé…
A mérkőzés során történt bedobálások miatt elképzelhető, hogy a szövetség pénzbírsággal sújtja majd az Üllői útiakat, s fizetniük kell. Ennél sokkalta fájóbb lehet a számukra, hogy ferencvárosi szurkolók – legalábbis papíron azok – meglopták a saját klubjukat.
Ha már Bede neve felvetődött… A játékvezetőnek – ha megnézte azóta a meccs videóját – be kell látnia, meghaladta erejét az örökrangadó. Ítéletei és ítéletek elmaradása miatt mindkét tábor okkal dühöngött. Különösen a második félidőben hagyott ki a bíró sípja. Először akkor, amikor a dühödten hátulról szabálytalankodó Gerát nem küldte az öltözőbe. Feltételezhetően mérlegelt, Dragóner teljesen jogos kiállítása után nem akart újabb balhét hozni a saját fejére. (Kapott amúgy is hideget-meleget.) Mérlegelt, ami egy sípos ember ember esetében a lehető legrosszabb. Gera megúszta, mint ahogyan az MTK is azt a büntetőt, amelyet nem is tudni miért, nem ítélt meg a házigazdák javára. Komlósi kezezése iskolapéldája volt a 11-est érő szituációnak. Ha esetleg nem látta volna a bíró – az ő hibája. Ha nem érezte büntetendőnek az MTK-s tettét – az is… Dragónernek röpke harminc percig tartott a 183. örökrangadó. Ekkor olyan belépővel lepte meg a hazai szurkolókat is, amilyen a könyörtelen szabálytalanságok sorába tartozik, s amelyért egyértelműen kiállítás jár. Bede ítélete – ami jogos volt – után szemmel láthatóan meglepődött a ferencvárosi hátvéd, azt azonban ő is tudta, nem tehet semmit ellene, szó nélkül leballagott a pályáról. Utána már csak az öltöző ablakából nézhette a meccset, miközben elgondolkodhatott azon, volt-e értelme annak, hogy tovább nehezítse az amúgy sem mindig acélos Fradi-védősor dolgát.
Biztosan sok pénzt fektet a magyar futballba az a sörgyár, amelyiknek a nevét a bajnokság viseli. Így van ez rendjén. A cég pénzt ad, ennek fejében jó hírét költik mindenfelé az országban, ahol még foglalkoznak ezzel a játékkal. Az Üllői úton igen, hiszen olyan sörmajális volt a találkozó előtt és a szünetben, hogy még az is megszomjazott, aki nem híve a nedűnek. Ám az már érthetetlen, hogy a korsóknak öltözött emberek vajon miért állhattak és billeghettek egyméternyire az oldalvonaltól a meccs két félideje alatt is, amikor ugyebár létezik egy szabály, amely szerint a vonalaktól három méterre senki – még ha „sör” is az illető – nem tartózkodhat.
Ismét balhéztak a szurkolók a lelátón. Ezúttal nem a kapu mögött ülők – ahogy telnek az évek, a kemény magnak ez a része lesz az, amelyik csak a buzdítással törődik –, s nem is a II-es szektor tagjai. Most a XVI-osba rendelték be a rohamrendőröket, akik némi közelharc árán és után tudtak úgy-ahogy rendet tenni az ott ülők között. Vagy tíz percig tartott a lelátói csata, s közben egyetlen szektorbélit sem érdekelt, hogy a zöld-fehérek – akik miatt elvileg eljöttek az Üllői útra – az év egyik legfontosabb mérkőzését vívják, tőlük alig néhány méterre. S hogy minden illúziót eloszlassunk: szűk két hét múlva, szeptember 14-én, Újpest FC–FTC mérkőzés lesz a Megyeri úton. A többi sejthető…
Ferencváros–MTK 0-1 (0-1). Üllői út, 8 627 néző, vezette: Bede. FTC: Szűcs L. – Vukmir, Dragóner, Gyepes – Kriston, Balog, Lipcsei, Szkukalek – Gera (Andone, 66.), Tököli (Jovic, 66.), Leandro. Vezetőedző: Garami József. MTK: Hajdu – Molnár, Szmiljanics, Komlósi, Füzi Á. – Zavadszky, Jezdimirovics, Illés, Rednic (Elek, 91.) – Ferenczi, Juhász (Czvitkovics, 55., Némethy, 78.). Vezetőedző: Egervári Sándor. Gólszerző: Zavadszky (26.). Kiállítva: Dragóner (31.), illetve Jezdimirovics (78.).
ÚJPEST–Zalaegerszeg 0-2 (0-2) Megyeri út, 2500 néző, vezette: Juhos. ÚJPEST: Vlaszák – Tamási (Szélesi 54.), Léránt, Juhár – Simek, Farkas, Kunzo, Móri (Tokody 39.) – Rósa H. (Poljakovics, 56.) – Horváth, Kovács. Vezetőedző: Szabó András. ZTE: Ilics – Kocsárdi, Csóka, Urbán, Szamosi – Babati (Faragó 91.), Molnár, Ljubojevics, Vincze (Balog 87.) – Kenesei, Egressy (Koplárovics 90.). Vezetőedző: Bozsik Péter. Gólszerzők: Babati (3.), Kenesei (29.).
Az állás:
1. MTK 6 5 – 1 13-6 15
2. FTC 6 4 1 1 12-3 13
3. Győr 6 4 1 1 11-6 13
Siófok 6 4 1 1 11-6 13
5. Debrecen 6 3 1 2 13-14 10
6. Újpest 6 2 1 3 11-12 7
7. Videoton 6 1 3 2 8-9 6
8. ZTE 4 1 2 1 8-9 5
9. Dunaferr 6 1 2 3 11-13 5
10. Békéscsaba 5 1 – 4 7-12 3
11. Kispest 6 – 3 3 6-15 3
12. Sopron 5 – 1 4 3-9 1
origo.hu
Életveszélyt jelentenek az elektromos rolleresek
