Két nappal a súlyos és hosszú, több mint két órán át tartó operáció után a klinika intenzív osztályán fekvő kapus „jól néz ki”, mintha csak pihenne a hűvös szobában. Hogy valami mégis történt vele, az csak akkor látható, amikor megmutatja a derekán éktelenkedő hatalmas kötést. A műtét, a metszés nyomát.
– Amikor szombaton délben eljöttem otthonról, nem gondoltam volna, hogy ilyen nehezen érek majd haza… A meccs után véres volt a vizeletem, így Szilágyi doktor úr, a csapatorvos azonnal beparancsolt a klinikára, s itt is tartottak. Remélem, a nehezén túl vagyok, a műtétet végző Romics professzor úr szerint jól sikerült a beavatkozás, de biztosat majd csak napok múlva lehet mondani. Addig lesz időm százszor is végiggondolni, mi történt a második félidő hajrájában…
Abban a pillanatban egy kapu elé lőtt labdára egyszerre érkezett Hajdu Attila és csapattársa, Füzi Ákos. A kapus nem tudja, hogy a Füzi könyöke vagy a térde ütközött-e bele a derekába a vese magasságában, csak azt tudja, hogy nagyon fájt. Ettől függetlenül nem kért cserét, végigvédte a még hátralévő néhány percet, így részese volt a csapat 3-1-es győzelmének.
A beszélgetés közben érkezik egy ápolónő, s mondja az első igazán jó hírt a kapus számára. Elhagyhatja az intenzív részleget, átkerül az osztályra, a „normális” kórterembe.
– Az elkövetkező időszak már csak ilyen lesz. Apró lépések a gyógyulás felé. Ez az első…
Ami a lépéseket illeti, Hajdunak már gyakorlata lehet ebben, hiszen korábbi klubjában, a Ferencvárosban is hosszú-hosszú kihagyásra kényszerült.
– Akkor a térdemet operálták porccal és szalagszakadással, ami miatt több mint egy éven át nem számíthatott rám sem Nyilasi Tibor, sem Varga Zoltán. Remélem, ez rövidebb lesz, ősszel már újra védeni szeretnék.
Néhány perccel később aztán Hajdu Attila megteszi az első lépéseket a gyógyulás felé. Igaz, nem a saját lábán, de elhagyhatja az intenzív osztályt, s tán túljutott a legnehezebben, a műtétet követő negyvennyolc órán.
Az igazi lépésekre, mondjuk egy sarokra tartó lövés hárításához szükséges keresztlépésre azonban még várnia kell. Addig jobb híján megnézi a televízióban, hogyan röpköd a két kolléga, Buffon és Dida a ma esti BL-döntőben.
***
A MEGMENTETT VESE.
Dr. Romics Imre professzor, az urológiai klinika igazgató főorvosa ha akarná, sem tagadhatná le, hogy szereti a futballt. Beszélgetésünk közben ugyanis telefonon hívják, hogy ki vegye meg a jegyet a szombati Ferencváros–Debrecen mérkőzésre. „A szombatról vasárnapra virradó éjszakája miatt nem irigylem Attilát, fájdalmas lehetett. A CT- és az MR-vizsgálatok nem mutattak súlyos elváltozást, így a belátásomra volt bízva, feltárom-e a jobb oldali vesét. Kiderült, jól tettem, mert meg volt repedve, ezt varrtuk össze, s mentettük meg egy hosszú műtéttel. Ma még korai lenne bármit is mondani a további pályafutásával kapcsolatban, az elsődleges, hogy meggyógyuljon. Ahogy azonban a fizikai állapotát, a tökéletes kondícióját látom, bizonyosan beáll ő még a kapuba.”
„Megaláztak és eldobtak” – zaklatásról és megtorlásról szól a United Airlines legújabb botránya
