Az olimpia előtti esztendőben a magyar sportolók öt arany-, tizenegy ezüst- és hét bronzérmet nyertek a világversenyeken. Athénban elégedett lenne hasonló mérleggel? – kérdeztük Schmitt Páltól.
– Az érmek számát tekintve igen, mert versenyzőink Sydneyben tizenhét érmet szereztek, az idén viszont hattal többet az olimpiai versenyszámokban. Jól ismerve viszont a hazai közvéleményt, nálunk csak az olimpiai győzelemnek van igazi értéke, ezért Athén után csak akkor lehetek elégedett, ha hét-nyolc aranyat nyerünk. Erre van reális esély, mert az idén a dobogón végzett csapatok és sportolók közül néhányan képesek lehetnek arra, hogy feljebb lépjenek.
– Egyre nehezebb kiharcolni az olimpiai részvételt, ennek ellenére százötvenöt magyar sportoló úgy köszöntheti az új évet, hogy már készülhet a nyári játékokra.
– Ugyan a kvalifikációs versenyeken sportolóinkat csalódások is érték, például a tornászokat, az olimpiai csapat létszámát tekintve mégis jobban állunk, mint négy évvel ezelőtt. Mivel több sportágban nem zárult le a kvalifikáció és a szintteljesítés, joggal bízhatunk abban, hogy több mint kétszáz sportolónk indulhat Athénban. Ismerve a magyar sport gondját, azt például, hogy az egyesületek egyre súlyosabb anyagi problémákkal küszködnek, a várhatólag népes olimpiai csapat a kiváló, fanatikus edzők munkáját is dicséri.
– Az olimpiai felkészülést ugyan még nem akadályozta, de a magyar sport megoldásra váró problémáiról elterelte a figyelmet az új sporttörvény vitája, amely után a kormány javaslatára csökkentették a Magyar Olimpiai Bizottság hatáskörét.
– Sportszerűtlen volt a sporttörvény előkészítése és annak elfogadása is. A velünk egyeztetett törvénytervezetet a kormány utólag megváltoztatta, s így az állami támogatás elosztásánál a Magyar Olimpiai Bizottság hatáskörét a döntési jog helyett csupán közreműködésre korlátozta. Érthetetlen az is, hogy a kormányváltás után elkészült az úgynevezett Fehér könyv, a magyar sport új stratégiája, amely viszont több ponton köszönő viszonyban sincs az új törvénnyel. Az időpont sem volt szerencsés, amelyet a sportvezetés is elismert azzal, hogy a támogatás rendje, a finanszírozás technikája a sikeres olimpiai felkészülés érdekében 2004-ben még változatlan marad. Mi nem azért ragaszkodtunk ahhoz, hogy az olimpiai sportágak állami támogatását a MOB ossza szét, mert ez a rögeszménk, hanem mert a visszajelzések alapján sikerült olyan rendszert kialakítani, amelyet objektivitása miatt a sportágak többsége elfogad és igazságosnak tart. Az elfogadott törvényben a MOB szerepe csökken. De kormányok jönnek, mennek, s az olimpiai bizottság a jelenleginél nehezebb időszakot is átvészelt már.
– Miközben arról vitatkoztak, hogy ki oszthasson, eldőlt, hogy jövőre az állam 1,8 milliárd forintot szán az olimpiai felkészülésre és a részvételre. Ez elegendő lehet az eredményes szerepléshez?
– Az MSZP a választási programjában ugyan azt hirdette meg, hogy a sportra fordított állami támogatás eléri majd a GDP egy százalékát, 2004-ben ez csak mindössze 0,23 százalék lesz. Hogy ez mennyire kevés, azt bizonyítja, hogy az európai uniós átlag másfél százalék. Sportéletünk anyagi helyzete nem megfelelő, de a pénzen nem múlhat sportolóink sikeres athéni szereplése. Az állami támogatás a MOB bevételeivel együtt fedezni fogja a felkészülést, s a magyar küldöttség részvételét az olimpián. Az alapokra, az iskolai sportra, az utánpótlás-nevelésre, az egyesületek fenntartására viszont sokkal több pénz kellene.
– A nagyobb állami támogatást Gyurcsány Ferenc sportminiszter harcolhatná ki, aki ehelyett azt hangoztatja, hogy a magyar sport versenyképessége fokozatosan csökken.
– Azért nem kell szégyenkeznünk, mert milyen jó lenne, ha az élet más területén, például a gazdaságban, az egészségügyben a világ első húsz országa közé tartoznánk… Ráadásul a kirakat még így is szebb, mint a mögötte lévő raktár, mert míg az Európai Unióban minden harmadik ember sportol, addig nálunk csak minden kilencedik. A rendszerváltás után az egyesületek többsége elvesztette anyagi bázisát, s még az olyan nagy klubok is, mint az Újpest vagy az MTK, évek óta az életben maradásért küzd. Ezért nem jutott elég pénz a fejlesztésre, az utánpótlás-nevelésre. Az előző kormány elindította a labdarúgásban a Bozsik-programot, az olimpiai sportágakban a Héraklész programot, bevezette a Nemzeti Atlétikai Programot. Tehát elkezdődött az építkezés a jövő érdekében. A jelenlegi kormány viszont ahelyett, hogy továbbfejlesztené ezeket a programokat, kritizál vagy éppenséggel megszüntet.
– Az új esztendő takarékos költségvetésében sok fontos dologra nem jutott pénz, viszont a sportminiszter talált forrást arra, hogy nyolcszáznegyvenmillió forinttal támogassák Baumgartner Zsolt Forma–1-es versenyzését. Így a Magyar Nagydíj költségvetési támogatásával együtt már majdnem négymilliárdot költünk az autós cirkuszra évente.
– A Forma–1 vitathatatlanul rendkívül népszerű az egész világon, Baumgartner Zsolt is nagyon tehetséges, s remélem, ezt a jövő évi versenyeken bizonyítja is. Tudomásom szerint viszont az egész világon példátlan, hogy profi sportágban egy pilóta állami támogatással versenyezzen. Bizonytalan, hogy menynyire növeli majd ez az ország imázsát, az viszont tény, hogy a tízmilliós Magyarországot nagyon sokan a világon elsősorban az olimpiai sikerei miatt ismerik és ismerik el. Ezért aztán világbajnok versenyzőink igazságtalannak érezhetik, hogy Baumgartner támogatásának csak a töredékét kapják az olimpiai felkészülésükre.
– Májustól hazánk az Európai Unió tagja lesz. Milyen feladatot, kihívást jelent ez a magyar sportnak?
– Az idei huszonhárom világbajnoki érem is jelzi, hogy hazánk élsportját tekintve nem kell szégyenkeznünk. Sőt büszkék lehetünk arra, hogy sok nálunk gazdagabb s nagyobb európai országot is megelőzünk az eredményességben. Tudomásul kell venni, hogy a sport a jövő nemzedékének nevelésében, egészségének megőrzésében az egyik legfontosabb ágazat. Az Európai Unióban már régóta rájöttek, hogy a sportba érdemes befektetni, mert egy egészséges nemzet többet termel, kevésbé beteges, a sportoló fiatalok pedig nem a kábítószerben keresik a megoldást. A jövő évi olimpián már európai uniós tagországként veszünk részt , s azt kívánom, hogy sportolóink újabb megbecsülést és elismerést szerezzenek Magyarországnak.
2003 legjelentősebb magyar vonatkozású sportsikerei
Január 20–26.: Sebestyén Júlia bronzérmet nyert a műkorcsolya Európa-bajnokságon.
Január 20.–február 2.: a magyar férfi kézilabda-válogatott a hatodik helyen végzett a portugáliai világbajnokságon, és ezzel olimpiai kvótát szerzett.
Március 29.–április 6: az asztalitenisz Európa-bajnokságon Tóth Krisztina az osztrák Werner Schlagerrel vegyes párosban aranyérmes, a Bátorfi Csilla, Tóth Krisztina páros ezüstérmes, a női válogatott bronzérmes lett.
Április 21.: a magyar jégkorong-válogatott a kazah és a lengyel csapat mögött a harmadik helyen végzett az új Budapest Sportarénában rendezett divízió I-es világbajnokságon.
Május 1–4.: Rigában a 74 kg-os súlycsoportban Ritter Árpád aranyérmes lett a szabadfogású birkózó Európa-bajnokságon.
Május 15–18.: Kovács Antal a 100 kg-osok között bronzérmet nyert a cselgáncs Eb-n.
Május 23–25.: Deák Bárdos Mihály a 120 kg-os súlycsoportban ezüstérmes lett a kötöttfogású birkózó Európa-bajnokságon Belgrádban.
Június 3–15.: a szlovéniai vízilabda Európa-bajnokságon Ljubljanában a női válogatott második, míg a férfi csapat Kranjban a harmadik helyen végzett.
Június 28.–július 3.: a franciaországi Bourges-ban rendezett vívó Európa-bajnokságon Boczkó Gábor (párbajtőr) és Varga Gabriella (tőr) aranyérmet, a Juhász Attila, Juhász Bence, Marsi Márk, Vizler Ádám összeállítású férfi tőrcsapat ezüstérmet, Mincza Ildikó (párbajtőr) és Csaba Edina (kard) bronzérmet szerzett.
Július 11.: Káté Gyula bronzérmes lett az ökölvívó-vb 60 kg-os súlycsoportjában.
Július 15–20.: a pesarói öttusa-világbajnokság hagyományos és váltóversenyét is megnyerte a Balogh Gábor, Horváth Viktor, Kállai Ákos összeállítású férfi csapat, a nők váltóversenyében aranyérmet szerzett a Simóka Bea, Vörös Zsuzsanna, Füri Csilla összeállítású együttes, s ebben az összeállításban harmadik lett a hagyományos viadalon. Vörös Zsuzsanna egyéniben világbajnoki győzelmet aratott, ezzel olimpiai kvótát szerzett.
Július 18–29.: a sportlövők Európa-bajnokságán a magyarok egy-egy arany-, ezüst- és bronzérmet szereztek. Az aranyérmes futócéllövő csapat: Laczik Zsolt, Sike József, Tasi Tamás.
Július 13–26.: harminc év után ismét Magyarország lett a világbajnok férfi vízilabdában. A barcelonai vb-döntőben: Magyarország-Olaszország 11-9, hosszabbítás után.
Július 20–27.: a barcelonai úszó-világbajnokságon négy ezüst- és egy bronzérmet nyertek a magyar versenyzők. Második lett Cseh László (400 m vegyes), Risztov Éva (400 m gyors, 200 m pillangó, 400 m vegyes), harmadik lett Flaskay Mihály (50 m mell).
Augusztus 16–24.: Gál Róbert ugrásban negyedik, talajon hetedik lett az anaheimi tornász-világbajnokságon, a Ferencváros tehetsége ezzel olimpiai kvótát szerzett.
Augusztus 23–31.: a párizsi atlétikai világbajnokságon diszkoszvetésben Fazekas Róbert, kalapácsvetésben Annus Adrián ezüstérmet nyert, a távolugró Vaszi Tünde hatodik lett.
Augusztus 24–31.: a Haller Ákos, Pető Tibor kétpár, és a Varga Tamás, Hirling Zsolt és a Remsei Mónika, Stift Edit könnyűsúlyú kétpár olimpiai kvótát szerzett a milánói evezős-vb-n.
Szeptember 2.: az öttusa Eb-n aranyérmes lett a Vörös Zsuzsanna, Füri Csilla, Simóka Bea összeállítású csapat a hagyományos és a váltóversenyben is, illetve utóbbiban a Fülep Sándor, Horváth Viktor, Kállai Ákos alkotta férfi csapat. A férfi együttes és egyéniben Vörös második.
Szeptember 9–17.: Igaly Diána bronzérmes lett a nicosiai koronglövő-világbajnokságon.
Szeptember 11–14.: a kajak-kenu világbajnokságon a magyar versenyzők tíz arany-, egy ezüst- és három bronzérmet szereztek. Aranyérmesek: Paksy Tímea, Patyi Melinda (k2 200 m), Kovács Katalin, Szabó Szilvia, Viski Erzsébet, Bóta Kinga (k4 200 m), Kovács Katalin (k1 500 m), Szabó Szilvia, Bóta Kinga (k2 500 m), Kovács Katalin, Szabó Szilvia, Viski Erzsébet, Bóta Kinga (k4 500 m), Hüttner Csaba, Joób Márton, Pulai Imre, Novák Ferenc (c4 1000 m), Kovács Katalin (k1 1000 m), Paksy Tímea, Benedek Dalma (k2 1000 m), Rasztótzky Eszter, Dékány Kinga, Fazekas Krisztina, Janics Natasa (k4 1000 m), Malomsoki Sándor, Vasali László, Kozmann György, Kolonics György (c4 200 m).
Szeptember 12–15.: a szabadfogású birkózó kvalifikációs világbajnokságon a 74 kg Európa-bajnoka, Ritter Árpád, a 66 kg-os Szabó Gergő és a 120 kg-os Aubéli Ottó szerzett indulási jogot Magyarországnak az athéni nyári olimpiára.
Október 4–10.: a vívó-vb-n a kardcsapat – Ferjancsik Domonkos, Nemcsik Zsolt, Lengyel Balázs, Fodor Kende – ezüstérmet, Ferjancsik Domonkos (kard), Mohamed Aida (tőr) és a női párbajtőrcsapat – Mincza Ildikó, Nagy Tímea, Hormay Adrien, Tóth Hajnalka – bronzot nyert.
Október 9–12.: Deák Bárdos Mihály ezüstérmes lett a kötöttfogású birkózó világbajnokság 120 kg-os súlycsoportjában, míg Füredy Levente bronzérmet nyert a 66 kg-osok között.
November 14–22.: Krutzler Eszter ezüstérmes lett összetettben a vancouveri súlyemelő-világbajnokság 69 kg-os súlycsoportjában.
December 11–14.: Risztov Éva két aranyérmet és egy bronzérmet nyert a Dublinban rendezett rövidpályás úszó Európa-bajnokságon. Cseh László kontinenscsúccsal (4:04.10 perc) aranyérmet szerzett 400 m vegyesen.
December 14.: Kálovics Anikó bronzérmes lett a mezei futó Európa-bajnokságon.
December 2–14.: a női kézilabda-világbajnokságon a magyar válogatott ezüstérmes lett, miután a döntőben hosszabbítás után 32-29-re kikapott Franciaországtól.
