A Dominót nem lehetett megállítani

V Í Z I L A B D A Telt ház, hatezer néző, napsütés, fesztiválhangulat… Ezt tervezték, amikor eldöntötték, hogy a bajnoki finálét a margitszigeti nyitottban rendezik. Ehhez képest, úgy, mint az eddigi összecsapások alkalmával, sem fél ház, sem napsütés nem volt, fesztiválhangulat helyett pedig rendkívül feszült légkör a lelátón. Domino–Vasas, a döntő negyedik mérkőzése (papíron az ötödik, hiszen a másodikat óvás miatt kétszer játszották le), amelyen akár a bajnoki cím is eldőlhet.

Amler Zoltán
2004. 05. 12. 18:55
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Látszik, már unják egymást. No nem úgy, hiszen arra alig várnak, hogy a válogatottban újra egymás mellett pólózzanak. Abból van elegük, hogy hetek óta ugyanazon arcokkal találják szembe magukat a medencében. Afféle jégkorongeffektus ez, ahol az állandó együttlét hatására a fehérvári és az újvárosi hokis már „szagról” tudja, ki akarja őt éppen bodicsekelni a másik csapatból…
Mindazonáltal az angyalföldiek hangsúlyozzák: azon vannak, hogy szombaton még egyszer utoljára farkasszemet nézhessenek Molnárral, Birossal, Fodorral és a többi honvédos klasszissal. „Elég volt, befejezzük” – így a Domino-kispadról érkező vélemény, utalva arra, hogy győzelem esetén véget ér a párharc.
De vajon véget ér-e? Zsinórban negyedszer ünnepel-e a Kovács István irányította együttes, vagy kiharcol még egy esélyt a Vasas arra, hogy 1989 után szombaton ő érhessen a csúcsra?
Az egyperces gyászszünetet követően (a Domino szakosztályvezetőjének, Novák Ferencnek a felesége hunyt el) rendkívül idegesen kezdenek a felek. A fárasztó sorozat megtette a hatását – különben mi másra fogható a sok hiba és eladott labda? A védekezés stabilitása is csökken persze, s ez gólokban is megmutatkozik. Az első negyedben ötöt (3-2) láthatunk. Két egyéni teljesítmény érdemel külön említést: Szívós, a túloldalon pedig Varga II. Zsolt alakítása már igazi mestermunka.
Kapuscsemegék a folytatásban, Kósznak és Gergelynek nincs nehéz dolguk, általában fél kézzel szedik le a felettébb gyatra kísérleteket. Magas színvonal helyett tömény izgalom.
Bár… Szívós és Bárány révén csak a Domino eredményes a második menetben, ami annyit jelent, hogy szünetig 5-2-re húznak el Váriék. Vasas-szemüveggel nézve nem vészes a helyzet, innen rendre talpra állt már a gárda – kérdés persze, vajon meddig kísértheti a sorsot?
Ebben a fináléban többet már nem… Nem, mert az angyalföldiek gyermeteg hibákat követnek el a saját kapujuk előtt (is), az egyik Domino-támadásnál Birost például elfelejtik fogni. A miskolci születésű klasszis vezérletével fokozatosan nő a fehér sapkások előnye, az utolsó hét perc előtt már 8-4-re vezetnek. A zárófelvonás az egyik oldalon igazi örömjátékot, a másikon teljes bút hoz, a Domino megvédi a bajnoki címét (9-8). A világcsúcsot mindazonáltal a Vasas tartja, 1989 óta a 10. bajnoki fináléját veszíti el.
Azt nem kell mondani, menynyire utálják ezt a csúcsot…

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.