Szakács Ildikó nagy meccseként vonul be a kosarasok históriáskönyvébe a női finálé harmadik összecsapása. A pécsiek saját nevelésű bedobója ugyan már eddig is megmutatta oroszlánkörmeit, bizonyította, nem véletlenül számít rá a felnőttek között Rátgéber mester, ám amit kedden este mutatott a Lauber Dezső Sportcsarnokban, messze felülmúlt mindent. Ő szerényen csak így fogalmazott: „A szolnoki fiaskó után mindannyian másként álltunk ehhez a mérkőzéshez, nekem is kijött a lépés, de mindez annak köszönhető, hogy nagyon jól játszott a csapat.” Saját teljesítményét óvatosan értékelte, sőt a védekezésben néhány hibáját is kiemelte, azaz érezhető, nem szállt el magától. Helyette mindazonáltal a számok beszélhetnek: 29 perc alatt 25 pont, nyolcból öt sikeres kétpontos, hatból öt sikeres tripla, öt lepattanó, két szerzett labda és 28 IBM pont. A klasszis és az elsőrangú szó a legmegfelelőbb jelző.
A 80-65-tel záruló találkozón végig a pécsiek domináltak, a remekül osztogató Iványi Dalma (válogatottunk kulcsembere a feldobás előtt joggal vehette át a szezon legjobb irányítójának járó díjat) vezérletével már a negyedik percben elhúztak riválisuktól. „Túl hamar kerültünk hátrányba, ráadásul nem is kicsibe” – magyarázta Tapodi Péter, a szolnoki hadvezér, aki mindazonáltal nem esett kétségbe. Az idény ugyanis eddig is minden képzeletet felülmúlóan sikerült csapata számára, az EK-ezüsttel és a Magyar Kupa-diadallal már sporttörténelmet írt. Ahogy mondani szokták: a bajnoki szereplés, a fináléba jutás csupán hab a tortán – mindazonáltal Englert Orsolyáék minél édesebb habokra pályáznak.
Szombaton újra Szolnokon méri össze erejét a két társulat – a pécsiek a bajnoki címért, a hazaiak az ötödik meccs kivívásáért indulnak a csatába. A meccset már az Orsi-Sopon csapata is figyelemmel követheti, hiszen sikeresen fejezte be az idényt Miskolcon: a Diósgyőr elleni 79-74 azt jelentette, hogy megszerezte a bronzérmet.
Ezért szerencse, hogy Magyar Péter nincs döntéshozó pozícióban + videó
