Az első újkori olimpia története

Majdnem napra pontosan százharminc évvel ezelőtt, 1896. április 6-án nyitották meg az első újkori olimpiát Athénban. A Pierre de Coubertin francia báró és pedagógus által szervezett nemzetközi versenyen tizennégy (más források szerint tizenhárom) ország közel 240 sportolója vett részt, megtestesítve ezzel a népek közötti sportszerű versengés és az egymás iránti tisztelet eszményét.

A megnyitó ünnepség Olympiában Fotó: Wikimedia Commons

Az olimpia nehézségei 

Az első újkori olimpia természetesen sok mindenben különbözött még a későbbi olimpiáktól. A versenyeken nem vehettek részt például nők – csak a négy évvel később Párizsban megrendezett játékokon voltak először női versenyszámok. A jutalmazás rendszere is máshogy működött: a győzteseket például nem arany-, hanem ezüstéremmel, a második helyezetteket pedig bronzéremmel jutalmazták. 

Hajós Alfréd, az első magyar aranyérmes olimpikon   Fotó: Wikimedia Commons

A körülmények is sok mindenben különböztek: az 1200 méteres úszóverseny résztvevőinek például a nyílt tengeren kellett helytállniuk. A versenyszám győztese, Hajós Alfréd később így emlékezett vissza a megpróbáltatásokra: „Az életben maradási vágyam teljesen felülkerekedett a győzni akarásomon.” 

Magyarok az első újkori olimpián 

Magyarországot hét sportoló képviselte az első újkori olimpián, akik közül Hajós Alfréd 100 méteres és 1200 méteres gyorsúszásban első, Dáni Nándor 800 méteres síkfutásban második, Szokolyi Alajos, Kellner Gyula és Tapavicza Momcsilló pedig egy-egy harmadik helyezéssel távozott – ezzel az ország a nem hivatalos éremtáblázaton az előkelő hatodik helyen végzett. 

További történelmi témájú cikkeket a Múlt-kor történelmi magazin weboldalán olvashatnak.