A tízéves fennállását ünneplő szervezet ma 36 tagegyesületet számlál. A mintegy ötezer egyesületi tag szinte minden létező sportágban képviselteti magát. Természetesen a legnagyobb és az élsportban is legsikeresebb sportegyesület a Budapesti Honvéd, amely egymaga kétezer amatőr és számos élsportolóval rendelkezik, de a kisebbek is számos sportágban tudnak olimpikonokat kiállítani.
A helyőrségek megszűntével a honvéd sportegyesületek jelentős része azonban új helyzetben találta magát. A helyben maradt nyugdíjas katonák, egykori sportemberek felvállalták az egyesületek további működtetését a régi sportlétesítményekben, de immár a helyi civil ifjúság sportjának érdekében. A legnagyobb gondot jelenleg a létesítmények üzemeltetése jelenti, mivel ugyan a honvédelmi költségvetésnek továbbra is része a sportegyesületek támogatása, az összeg évről évre csökken. Ráadásul a civil egyesületek jogállásáról szóló törvény módosítása miatt az egyesületeknek jóval bonyolultabb, emiatt költségesebb könyvelést kell vezetniük a továbbiakban. Az elnök elmondása szerint pályázatokkal próbálják a hiányzó összegeket kipótolni.
A takarékos gazdálkodás keretei között a szaktárca igyekszik erőn felül támogatni a honvéd sportegyesületeket, ami az olimpia évében elsősorban az élsportot érinti – hangsúlyozta kérdésünkre Földváry Gábor, a HM parlamenti államtitkárságának titkárságvezetője. A kormány kiemelt célként kezeli a sportélet erősítését, a szaktárca pedig a Honvédség társadalmi kapcsolatainak egyik legfontosabb területeként értelmezi a civil életben is fontos szerepet betöltő katonai sportegyesületeket. A sportélet egyúttal az idősebb katonanemzedékeket is összeköti a fiatalokkal, elérhetővé téve a sportolást azokon a településeken is, ahol szinte már csak a veterán katonák és a honvéd sportegyesület viszi tovább a néhai laktanyák emlékét.
origo.hu
Így nézi le a nőket és tölti ki a dühét rajtuk Magyar Péter
