Lance Armstrong 1999 és 2005 között uralta a férfi kerékpárosok mezőnyét, zsinórban hét Tour de France-győzelemmel. Ez a sorozat önmagában is páratlan volt, azonban a tény, hogy 1996-ban hererákkal diagnosztizálták, és a betegséget legyőzve jutott fel a csúcsra, egészen elképesztő akaraterőről tett tanúbizonyságot. Legalábbis eddig így gondolhattuk, azonban az Amerikai Antidopping-szövetség (USADA) júniusi vádjait követően Armstrong augusztusban feladta a harcot, bár továbbra is ártatlannak és tisztának tartja magát. A Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) egyelőre a USADA jelentésére vár, de végső esetben akár minden korábbi eredményét törölhetik. Armstrong ellen korábbi csapattársai vallottak, ők azonban vádalkut kötöttek az Amerikai Antidopping-szövetséggel.
Az amerikai kerékpáros rákbetegsége előtt 1993-ban megnyerte a kerékpáros-világbajnokságot, viszont a francia körversenyen mindössze két szakaszgyőzelmet tudhatott magáénak.
Landis és Contador is bukott
Armstrong visszavonulása után, 2005-ben korábbi csapattársa, a szintén amerikai Floyd Landis végzett az élen a Touron, ezt a címet azonban 2010-ben elvették tőle. 2010-ben Alberto Contador harmadszor ünnepelhette a sárga trikó megszerzését 2007 és 2009 után, azonban már abban az évben elvették tőle az elsőséget. Landis helyett a spanyol Óscar Pereiro került az első helyre, Contadort pedig a luxemburgi Andy Schleck váltotta a 2010-es sorrend élén.
Armstrong, Landis és Contador címei mellett vannak azonban olyanok is, melyek egyelőre kiállták az idő – és a WADA – próbáját. Contador már említett győzelmei között a szintén spanyol Carlos Sastre 2008-ban diadalmaskodott. 2011-ben első ausztrálként Cadel Evans nyerte a francia körversenyt, idén júliusban pedig Bradley Wiggins szerezte a britek első Tour-győzelmét. Az elmúlt 14 évből tehát mindössze 5 első hely maradt annál, aki eredetileg megszerezte, és ezek közül 2007-es a legrégibb.
Piszkos másodikak
Armstrong hét első helyét öt kerékpáros kaphatja meg, ugyanakkor mindannyiukat megcsapta már a doppingvád szele. 1999-ben a svájci Alex Zülle került a dobogó második fokára, neki pont egy évvel korábban akadt gondja teljesítményfokozókkal. Az azóta Festina-ügyként elhíresült eset során az 1998-as Tourról a teljes Festina csapatot kizárták, miután nagy mennyiségű doppingszert foglaltak le a csapat egyik autójában.
2000-ben, 2001-ben és 2003-ban a német Jan Ullrich maradt alul Armstronggal szemben. Ullrich 1997-ben megnyerte a Tourt, most pedig további három elsőséghez juthat, ugyanakkor 2006-ban egy nappal a francia körverseny indulása előtt zárták ki az indulók közül doppingvétség miatt, majd 2012 februárjában minden 2005 után szerzett eredményét törölték. Sőt, az 1997-es sikere is megkérdőjelezhető, ugyanis 2007-ben több Telekom-bringás – Ullrich 1997-es csapattársai – beismerte, hogy a kilencvenes években teljesítményfokozókkal élt, 1997-ben is. Bjarne Riis, aki szintén Armstrong korábbi csapattársa, 2007-ben bevallotta, hogy ő is a doppingolók között volt, ráadásul 1996-os Tour-győzelmének évében is szedett tiltott szereket.
A 2002-es Tour-elsőség a spanyol Joseba Belokié lehet. Az ő neve ugyanabban az ügyben került elő, melyben Alberto Contadoré, igaz őt 2006-ban tisztázták a spanyol bíróságok.
2004-ben a német Andreas Klöden végzett másodikként Armstrong mögött, őt 2009-ben gyanúsították meg doppinggal. A vádak szerint a 2006-os Touron illegális vérátömlesztésen esett át, hogy elfedje a tiltott szerek használatának nyomait.
A 2005-ös első hely várományosának, Ivan Bassónak is meggyűlt a baja a teljesítményfokozókkal. A 2006-os verseny előtt egy héttel tiltották el, miután a neve előkerült a Belokival és Contadorral is hírbe hozott ügyben, ennek következtében 2007-ben két évre eltiltották.
Armstrong nem küzd tovább
A WADA-t, vagyis a Nemzetközi Antidopping-szövetséget 1999. november 10-én alapították a svájci Lausanne-ban. Elsődleges feladata a dopping elleni harc koordinálása, promóciója és ellenőrzése. A WADA doppingellenes kódexét több mint 600 sportszervezet fogadta el, élükön a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal. Jelenlegi elnöke a korábbi ausztrál pénzügyminiszter, John Fahey.
Armstrongnak karrierje során folyamatosan harcolnia kellett a doppingvádakkal. 2004-től kezdve egyre gyakrabban lehetett hallani pletykákról, miszerint tiltott szerekkel jutott el a csúcsra. 2005-ben, nem sokkal hetedik győzelme után a francia L’Équipe sportnapilap írt arról, hogy az amerikai 1999-ben már EPO-val (eritropoietin, vörösvértest-termelést segítő hormon) élt – ezt a szert először 2001-ben tudták először kimutatni. 2006-ban aztán az UCI felmentette Armstrongot a WADA 1999-es vádjai alól.
2008-ban Amrsrong bejelentette, hogy visszatér a kerékpársportba, az 1999-ből fennmaradt vizeletmintáit azonban nem vizsgáltatta újra. 2010-től kezdve korábbi csapattársai elkezdtek Armstrong ellen fordulni. Először a Tour-címétől megosztott Floyd Landis, majd az olimpiai címét elvesztő Tyler Hamilton közölte, hogy személyesen látta, ahogy a hétszeres győztes doppingolt, azonban 2012 februárjában ismét beszüntették a nyomozást ellene. Az utolsó, mindent eldöntő hadjárat 2012 júniusában indult ellene, és a doppingolás mellett már doppingszerekkel való kereskedéssel is gyanúsították. A vádak miatt a Nemzetközi Triatlonszövetség felbontotta Armstronggal kötött megállapodását, melynek értelmében hat triatlonversenyért 1 millió dollárt kapott volna rákellenes alapítványán, a Livestrongon keresztül. Augusztus 24-én, négy nappal a vádak hivatalossá válását követően Armstrong nyilatkozatban közölte, hogy nem harcol tovább igazáért, de továbbra is ártatlannak tartja magát.
