A magyar boksz emberemlékezet – de legalább Csötönyi Sándor szövetségi elnöki pozíciója, 1996 ősze – óta elenyésző kivételtől eltekintve minden felnőtt férfi, női és korosztályos világversenyen nagy erőkkel képviselteti magát. Sőt, időnként erőn felül, akkor is teljes csapattal, ha ez az eredményen nem látszik meg. Ezért is feltűnő a hír, mely szerint ifjúsági válogatottunk kihagyja a november 25. és december 8. között esedékes jereváni világbajnokságot.
Az ok nem sportszakmai, hanem politikai: a baltás gyilkos néven elhíresült, örmény katonatársa életét Magyarországon kioltó Ramil Safarov kiadása Azerbajdzsánnak – okkal vagy eltúlzottan – eddig is rengeteg diplomáciai gondot okozott, s most kiderült, hogy a sportba is „beszivárgott” a hatása.
Nem lett volna semmi gond, ha az eredeti terveknek megfelelően Bangkok rendezi a vb-t, ám a thaiföldi szövetség augusztus 20-án lemondta a házigazdaságot, amit a nemzetközi szövetség, az AIBA az örmény fővárosnak, Jerevánnak ítélt oda. Safarovot augusztus végén adta ki hazánk az azerieknek – akik szabadon engedték –, erre Örményország a diplomáciai kapcsolatok megszakításával válaszolt, és számos városban magyar zászlókat égettek. Ezek után meglehetősen veszélyes lett volna fiatal bokszolóinkat kiutaztatni Jerevánba.
Több oka van a távolmaradásnak
„Az ismert okok miatt azzal a kéréssel fordultunk az örmény szervezőkhöz, hogy válogatottunk tagjai különleges biztonsági elbánásban részesüljenek a világbajnokság ideje alatt. A rendezők mindezt nem tudták számunkra garantálni, mindezt jeleztük az AIBA illetékeseinek is. Ráadásul a magyar Külügyminisztérium sem ajánlotta az utazást, így az ez ügyben összehívott elnökségi ülés végül úgy döntött, nem utazik el válogatottunk Örményországba” – fogalmazott Csötönyi.
A MÖSZ elnöke hozzátette, sajnálja a fiatal bunyósainkat, akik egyrészt egész évben erre a megméretésre készültek, másrészt éremesélyesek lettek volna a világbajnokságon. Utóbbiban azért nem lennénk ennyire biztosak, abban viszont igen, hogy akármilyen siker jót tett volna az athéni és a pekingi után a londoni olimpián is medál nélkül maradt sportágnak.