Az Egervári-korszaknak ezennel vége

Taktika, elképzelés és küzdés nélkül nemhogy győzelmet, de egy pontot sem érdemelt az Egervári-válogatott a Románia elleni, várva várt, sorsdöntő vb-selejtezőn. És nem is szerzett.

Egervári azonnal cserélt, az addig valamit legalább csináló Korcsmár Zsoltot leszedte, a helyén Hajnal Tamás folytatta. A játék viszont nem lett gyorsabb és izgalmasabb sem ettől, a sokat futó, agresszív románok mindenhol ott termettek, Dzsudzsák és Szalai pedig gyakorlatilag fuldoklott a pályán.

Fordulás után tökéletesen maradt minden a régiben, és hiába növelte válogatottságai számát Lovrencsics Gergő és Szabics Imre is, nem tettek semmit a játékhoz. És amikor már mindenki azt várta, hogy a spanyol játékvezető vessen véget a magyar válogatott szenvedéseinek, jött a csereként beállt Tanase, és két kómás védőjátékos közt kilőtte a hosszú alsó sarkot.

Túl azon, hogy 3–0-s vereségünk után már nem mi vagyunk a csoportmásodikok a 2014-es vb-selejtezőn, gyakorlatilag eldőlt, hogy Egervári Sándor második kétéves ciklusa is sikertelenül zárul, sőt a nullázással már a csoport harmadik helye sem biztos. Kedden az észtek jönnek, akik remekül helytálltak pénteken Hollandia ellen (úgy játszottak 2–2-t, mint mi tavasszal a románok ellen, de pont úgy), míg Törökország szanaszéjjel kapta Andorrát.

De ne menjünk el a kapitány szerepe mellett ilyen simán: mivel már csak a matek szerint vagyunk versenyben, most lenne jó kapitányt cserélni, Egervári Sándor ezzel a vereséggel ugyanis a múlttal tette magát egyenlővé – nem a 3–0-s vereséggel, hanem mert három éve övé a csapat, és ennyire képes kétciklusnyi építkezés után.

Egervári: A román válogatott megérdemelte a győzelmet

Egervári Sándor, a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya nem keresett mentséget a Romániától elszenvedett 3–0-s vereségre, mint mondta, a román válogatott megérdemelte a győzelmet.

„Sajnos nem tudtuk megvalósítani, amire készültünk, ehhez kellett egy korai hibából kapott gól. Ettől függetlenül a román válogatott megérdemelte a győzelmet, mindenben felülmúlt minket” – Egervári így értékelte a mérkőzést, s többet tulajdonképpen nem is akart mondani, de illendőségből válaszolt még néhány kérdésre.

Hogy a hibán felül mi vezetett a kudarchoz, arra így felelt: „Lényegesen jobban játszott a román válogatott, mint Budapesten. Az ő teljesítményük jobb volt, a miénk pedig gyengébb. A második percben kapott gól mélyebbre tolta a csapatot, mint kellett volna. Nem a román csapat játéka lepett meg, hanem a sajátomé.”

Utólag is magyarázatot kértek tőle Guzmics beállítására, amire ezt mondta: „Nem először állítottam be Guzmicsot, többször szerepelt már a válogatottban. Most kényszerből, Juhász és Mészáros elvesztése miatt.”

Azt is nekiszegezték, bízik-e még a második hely megszerzésében. „Nehéz négy nap alatt felállni egy ilyen vereségből, kemény meccs vár ránk Észtország ellen. De természetesen hiszek még a sikerben, igaz, ahhoz nagyon nagy bravúrt kellene végrehajtanunk.”

Az általában visszafogott román kapitány, Victor Piturca diadalittasan értékelt: „Nagyon nagy győzelmet arattunk, ami után elérhetjük célunkat, megszerezhetjük a második helyet a csoportban, s jó esélyünk lesz kijutni a világbajnokságra.”

(Novák Miklós)