A 12 vádlott között van K. Zoltán, L. Mátyás és több más volt élvonalbeli, illetve utánpótlás labdarúgó, valamint Cs. János, M. Tamás és S. Krisztián volt futballbíró. Továbbá egy szingapúri állampolgár, az ügyészség szerint a nemzetközi bűnszervezet vezetője, aki az első tárgyaláson nem vett részt; sajtóhírek szerint hazájában tartják fogva.
A szerdai első tárgyaláson ismertetett vádirat szerint az elkövetők 2010–11-ben manipuláltak mérkőzéseket, hogy illegális jövedelmekre tegyenek szert. A szingapúri állampolgárságú elsőrendű vádlott a több kontinensen működő szindikátusban az egyes földrajzi régiókat rábízta „alvezéreire”, a magyarországi szálakat K. Zoltán és L. Mátyás tartotta kézben.
Az elsőrendű vádlott választotta ki azokat a mérkőzéseket, melyeknél lehetőséget látott a manipulációra a játékosok, az edzők vagy a futballbírók megvesztegetésével. A szingapúri férfi biztosította a vesztegetési pénzt, a mérkőzések, tornák szervezéséhez szükséges összeget, útiköltséget a korrupt futballbíróknak, ami összességében több száz millió forint is lehetett.
Például a 2011. májusi olasz elsőligás Lecce–Lazio mérkőzésnél a Lecce 6 játékosának megvesztegetésére 600 ezer eurót költöttek, a fogadási összeg 2 millió euró volt, amit magyarok vittek a helyszínre, több más esetben pedig 400 ezer euróért fogadtak a bűnszervezet tagjai.
A bűnözői csoport cégeket hozott létre, jelentős költséggel – Argentínában például 150 ezer dollárért – nemzetközi tornákat szervezett, és két finnországi csapatba is beépült szponzorként, hogy manipulált mérkőzésekre tudjon fogadni.
A bűnszervezet az ügyész megfogalmazása szerint „bizalmi elven” működött. Futárok vitték a vesztegetési pénzeket a csapatokhoz, kínai fogadási ügynökök piramisszerűen felépített hálózata tette meg a téteket több ázsiai fogadóirodánál, és még az előzetes letartóztatásban lévő tagok is megkapták a részüket az illegális bevételekből.
A K. Zoltán és L. Mátyás irányítása alatt álló három megvádolt futballbíró és egy negyedik társuk, L. Kolos – aki tanúként szerepel az ügyben – több esetben is mérkőzés közben headseten kapta az utasításokat, hogy miképp nyúljon bele a meccsbe, amiért összességében több millió forintot kaptak.
A 2010. decemberi Argentína–Bolívia (1-0) utánpótlás mérkőzés több mint 100 percig tartott, mire egy vitatható büntető megítélése után bekövetkezett a kívánt eredmény. Az elvárás az volt, hogy csak egy gól essen az egész mérkőzésen, de csak a meccs végén, és az argentinok győzzenek.
A Törökországban 2011 februárjában játszott Észtország–Bulgária (2-2) barátságos mérkőzést szintén a három megvádolt magyar játékvezető vezette, az elvárás az volt, hogy a 15 perc után 3 gólt szerezzenek a csapatok. Minden gól büntetőből született.
A bűnszervezetnek több sikertelen próbálkozása is volt finn csapatoknál, ahol zambiai és grúz játékosokkal állapodtak meg.
A nemzetközi mérkőzések mellett magyar utánpótlásmeccseket is manipulált a bűnszervezet a vád szerint: 2010 áprilisában az MTK–Sopron (7-1), 2010 októberében a Vasas–Felcsút (3-1) és 2011 márciusában az MTK–Békéscsaba (4-0) U19-es mérkőzéseket. Továbbá a Honvéd több felnőtt nemzetközi edzőmeccsén is a bűnszervezet által megvesztegetett magyar játékvezetői hármas bíráskodott, ezek közül a 2011. januári Dukla Banska Bystrica elleni meccsen a második jogtalan 11-es után levonultak a pályáról a szlovák játékosok.
A Központi Nyomozó Főügyészség minősített vesztegetés és számítástechnikai rendszer, illetve adatok elleni bűncselekmény miatt emelt vádat, mely alapján egyes vádlottak akár 10-15 évet is kaphatnak. Áprilisban a vádlottak meghallgatásával folytatódik az elsőfokú büntetőper, amely várhatóan csak jövőre fejeződik be.
K. Zoltánt és L. Mátyást bilincsben hozták a szerdai tárgyalásra, mivel egy másik bundaügy nyomozása során elrendelték előzetes letartóztatásukat azért, mert a házi őrizet alatt is megpróbáltak hazai mérkőzéseket manipulálni.
A nemzetközi bundabotrány kapcsán 2013 májusában az ügyészség összesen 45 fő ellen emelt vádat négy különböző vádirat alapján. Tavaly szeptemberben K. Zoltán és több társa ellen szintén a Fővárosi Törvényszéken elkezdődött eljárásban főként a REAC csapatához köthető cselekményeket vizsgálja a bíróság.
A nemzetközi bundaügyben a magyar mellett német, finn és olasz hatóságok is eljárásokat indítottak. Andreas Bachmann, a bochumi ügyészség ügyésze korábban egy sajtótájékoztatón elmondta: 425 játékost, játékvezetőt és egyéb tisztségviselőt vesztegettek meg 380 meccsel kapcsolatban, az ügy legtöbb gyanúsítottja Németországban van, a bűnszervezet legalább 8,5 millió eurós hasznot tehetett zsebre és 2,1 millió euró kenőpénzt fizetett ki.
A megbundázott mérkőzések között volt az élvonalbeli bajnokik mellett világbajnoki és Európa-bajnoki selejtező, valamint két Bajnokok Ligája-meccs is. Friedhelm Althans, a bochumi rendőrség főfelügyelője szerint ez valószínűleg csak a jéghegy csúcsa.
Mario Monti miniszterelnök 2012 tavaszán felvetette: „Nem lenne jó a lakosságnak, ha két-három évre leállítanánk a játékot?” A kormányfő – mint mondta – mélységesen csalódott, hogy az élsport ennyire manipulálható és ellentmond a sportszerűség szabályainak.
Kutasi Róbert, a REAC igazgatója 2012 márciusában azt követően lett öngyilkos, hogy a klub hat korábbi és akkori labdarúgóját – nyolc mérkőzés manipulálásának gyanúja miatt – őrizetbe vették.
Néhány hete röppent fel a hír az olasz médiában, hogy a világbajnok és kétszeres Bajnokok Ligája-győztes Gennaro Gattuso ellen is nyomoznak a hatóságok az olaszországi labdarúgó-bundabotrányban.
