Az idei BL-sorozat legjobb védőjévé választott Lazovics ráadásul elkövette azt a hibát, hogy tengelyt akasztott Lökével, ezért már az első félidő elején úgy kellett letámogatni, és a folytatást a kispadról, bebugyolált térddel nézte végig. Milena Knezevics szállt be a helyére, akinek támadásban semmi nem jött össze, a szó szoros és átvitt értelmében is blokk alatt játszott, két kiállítása pedig kissé kedély- és idegbeteggé tette, a montenegrói kézilabdázás nagyasszonyával, Bojana Popovics másodedzővel is úgy üvöltött, mintha ő küldte volna le a pályáról.
De akár fejre is állhatott volna, komplett csapatával együtt, az ETO-nak nem akadt ellenszere. Női kézilabdában két komoly fél csatájában szokatlan a lineáris lefolyású mérkőzés, egy-egy csavar általában akad, de a 2014-es BL-fináléból hiányzott. Nekünk persze nem. A Győr 27-21-es diadallal védte meg büszke címét, az össznépi vigasság – pár délszláv hőbörgőt és székdobálót kivéve – már a hajrában megkezdődött. Aztán bizonyára folytatódott, az egyes főút mentén, kivilágos-kivirradatig. A hordágyon távozó Cvijicset is vastaps búcsúztatta.
Hátborzongató érzés magyar csapatot és publikumot örömmámorban úszva látni és ünnepelni a Papp László Sportarénában; remélhetőleg idén nem utoljára éljük meg e csodát, hiszen decemberben hazánkban rendezik a női kézilabda Európa-bajnokságot.
Ambros Martín, a Győr vezetőedzője: A Buducnost volt a BL-középdöntő legjobb csapata, de a legfontosabb pillanatban, a döntőben mi voltunk a legjobbak, sőt szerintem az egész szezonban is. Úgyhogy mindenki megérdemli a gratulációt, természetesen a fantasztikus közönségünk is.
Dragan Adzsics, a Buducnost mestere: A Győr rutinosabb csapat a miénknél, megérdemelt győzelmet aratott, mi ma nem játszottunk azon a szinten, amellyel BL-t lehet nyerni. De jövőre fogunk.
