Hozzál egy vekni kenyeret, hogy azzal itathasd fel a ringből kifröccsenő vért! – figyelmeztetett érzékletes módon tapasztalt, s a profi bokszot különösebben nem kedvelő kollégám, amikor 1997 végén Kovács „Kokó” István első hivatásos mérkőzésére készülődtünk.
Ezzel közvetve az eltérést is jelezte az ökölvívás szakágai között, amelyek több mint száztíz éve váltak el egymástól, és az amatőrök 1904-ben rögtön bekerültek az olimpiai programba. A kenyeres idézet aztán a közelmúltban épp egy amatőr tornán, a patinás debreceni nemzetközi Bocskai István-emlékversenyen jutott újra az eszembe, látván a sok hasadást, repedést. A magyar döntősök közül Varga Miklós és Harcsa Norbert is „vérszemet kapott”, és nem nehéz belátni, hogy részben a fejvédő hiánya miatt.
A nemzetközi szövetség (AIBA) ugyanis a megújulás és egyben a hivatásosokhoz való közelítés jegyében félprofi versenyformákat (WSB, APB) szervezett, módosította a pontozást, és 2013 közepétől levetette az először az 1984-es Los Angeles-i olimpián használt felszerelést. A fejvédőt bő három évtizede az agykárosodással járó sérülések megakadályozása miatt vezették be. Mellőzésekor az AIBA orvosi bizottságának azóta leváltott amerikai elnöke, Charles Butler egy elemzés alapján azt mondta, hogy az intézkedés nem növeli, sőt csökkenti az agyrázkódások számát, mert a fejvédőben nagyobb a célpont, a fő kiütési pontot, az állcsúcsot nem védi a sisak.
Elődje, a posztot 1994 és 2006 között betöltő Jákó Péter az eltelt másfél esztendő, no meg a korábbi több évtized tapasztalata alapján más véleményen van:
– Churchill-lel szólva úgy látszik, egyesek csak abban a statisztikában hisznek, amit maguk hamisítanak. Kár a mellébeszélésért, mert nem az orvosok, hanem az ökölvívók viszik a vásárra a bőrüket. Az ötvenes évektől vezetett adatok szerint fejvédő nélkül a mérkőzések 10-16 százaléka végződött repedéssel, ez a felszerelés 1984-es alkalmazását követően 1 százalékra esett vissza. A levétel után visszajöttek a régi arányok, most a Bocskain például 11 százalék volt az ilyen jellegű sérülés miatt zárult összecsapás. Ez egyben azt az érvet is cáfolja, hogy a bokszolók hozzászoktak a fejvédőhöz, és azért van a hiányában ennyi vérző szakadás, pedig a jelek szerint ez a fejvédő nélküli boksz automatikus velejárója. Ráadásul a mérkőzésvezetők és a ringorvosok sokszor indokolatlanul tovább engedték a küzdelmet, hogy ne romoljon a statisztika.
Jákó doktor szerint a felszerelés és a kiütések kapcsolata már bonyolultabb kérdés, mint említette, a 2004-es athéni olimpián például egyetlen KO sem született, de mi nem vagyunk biztosak benne, hogy ez a nézőknek is tetszett. Abban viszont van logika, hogy az amerikai futball vagy a jégkorong sisakkal, „arctalanul” is világsiker, ez nem releváns indok a fejvédő mellőzésére. Summázatként a szakember karakteres véleményt fogalmazott meg: „Egészségügyi szempontokat figyelembe véve szerintem az AIBA jelenlegi vezetése rossz irányba vezeti az amatőr ökölvívást. Eddig mázlival sikerült elkerülni a komolyabb balesetet, de ha ne adj’ Isten, történik egy súlyosabb koponyasérülés, akkor a világ nagy hatalmú amerikai, angol, ausztrál, skandináv orvosszövetségei azonnal a sportág betiltását, de minimum az olimpiáról történő kizárását szorgalmazzák majd.”
