Négy éve, amikor a BL csoportkörében a Manchester United 2–1-re kikapott Bázelben, és ezzel a svájciak átbillentették az angol csapatot az Európa-ligába, a Vörös Ördögöket akkor még irányító Alex Ferguson rátapintott a lényegre, hogy méltó büntetés ez nekik. A sokszor lesajnált, második számú európai kupasorozat a presztízsét és a pénzdíjakat illetően sem említhető egy lapon a BL-lel. Mást ne mondjunk, a következő szezonban ott a főtáblások 12 millió euró rajtpénzzel indulnak (eddig „csak” 8,6 milliót kaptak), a csoportban a győzelem 1,5 milliót, a döntetlen félmilliót ér; míg az El-ben ezekhez a tételekhez képest aprópénzt fizet az UEFA: kezdésnek 1,3 millió, a három pontért 200 ezer, egyért 100 ezer euró folyik be a csapatok kasszájába.
Idén azonban alaposan felértékelődött az Európa-liga, most először van átjárás visszafelé is; a 2014/15-ös kiírás győztese szeptemberben a BL főtáblájára nyer besorolást. S amennyiben a mai fináléban a címvédő Sevilla újra révbe ér, megeshet, ami eddig még soha: a Bajnokok Ligája csoportkörében valamely nemzet öt együttessel képviselteti magát. A spanyoloktól a Barcelona, a Real Madrid és az Atlético Madrid már főtáblás, a Valenciának pedig egy párharcot kell majd megnyernie a playoffban.
A Primera Divisónban ötödikként záró Sevilla az Európa-ligabeli csoportjában a Feyenoord mögött csak második lett, Rotterdamban kikapott, de a folytatásban a Mönchengladbachot, a Villarrealt, a Zenitet és a Fiorentinát is imponáló magabiztossággal ejtette ki. Az egyenes kieséses lebonyolításban a mérlege nyolc meccsből hét győzelem, csak a szentpétervári 2–2 „csúfítja” a képet. A csapat legnagyobb klasszisa a húszmillió euróra taksált kolumbiai válogatott, Carlos Bacca, aki a spanyol bajnokság góllövőlistáján húsz találattal ötödikként zárt. Ám a sajtóban most inkább Unai Emery (nyitóképünkön) neve forog, a tréner a hírek szerint a Real Madridnál az egyik komoly jelölt a lapátra tett Carlo Ancelotti helyére.
A Sevilla döntőbe jutása nem meglepetés, nem úgy, mint a játékoskeretében hozzávetőleg feleannyit érő Dnyipróé, amely minden mérkőzését idegenben játszotta(!); a kelet-ukrajnai rendkívüli helyzet miatt a hazai pályája a kijevi Olimpiai Stadion lett. Miron Markevics alakulata – itt a Liverpool által csábított Jevhen Konopljanka az ész – a Hajduk Splitet legyűrve került be a csoportkörbe, és majdnem itt is ragadt, három forduló után egy ponttal állt az utolsó helyen. Valahogy aztán továbbevickélt, majd ugyancsak nagy menetelésbe kezdett, az Olimpiakoszt, az Ajaxot, az FC Bruges-t és a Napolit búcsúztatta.
Varsóban a mérleg nyelve előzetesen kétségkívül a Sevilla felé billen, amely nem mellékesen történelmet írhat. Az Európa-ligát és a jogelőd UEFA-kupát négyszer még egyik csapat sem nyerte meg, az andalúzok a Juventust, az Intert és a Liverpoolt hagyhatják ott a triplázók között. A Dnyiprónál persze fogadkoznak: ők mindent elkövetnek, hogy a spanyolok ott maradjanak ebben az igazán remek társaságban
