„Sört, pálinkát soha, mert az első lustít, az utóbbi idegessé tesz. Jobb nem inni szeszt, mint inni, de hát mint egyszeri orvos a töltött káposztáról feljegyezte: magyarnak orvosság, németnek halál. A tudomány már régen eldöntötte, hogy az emberi szervezetnek alkoholra semmi szüksége sincs, eldöntött kérdés az is, hogy az alkohol, ha legcsekélyebb mértékben is visszaélünk vele, károkozó méreg, a vitás tehát csupán egy lehet, hogy árt-e a mérsékelt alkohol fogyasztás is, és különösen ami minket illet, árt-e a sportolónak”
– írta több mint száz éve a Good Templar szakértője.
Aztán a huszadik század folyamán lett az alkoholból a magyarnak és németnek is orvosság az izgalom ellen, éppen egy másik fegyveres sportágban, amelyhez párbajtőrre és pisztolyra is szükség volt. A sport és az alkohol legmagasabb szintű és legismertebb találkozása a hatvanas években történt, amikor az öttusázók rájöttek, hogy egy kis tokaji, egy kis pálinka – ki mit szeret – kimondottan jót tesz a lövészet előtt. Oldja a feszültséget, a versenyző szebbnek lát mindent, és jobban látja a céltáblát.
Az új teljesítményfokozó szer használatának Herbert Polzhuber esete vetett véget, aki négy olimpián járt, de nem ettől lett híres. Az 1965-ös lipcsei világbajnokságon – egyes jelentések szerint – tíz sör és egy üveg konyak elfogyasztása után állított be a lőtérre. Akkor még természetesen nem a mai, ártalmatlan lézerpisztolyokat, de nem is légpisztolyokat használtak, hanem sorozatlövésre és az élet kioltására alkalmas, éles fegyvereket. Az osztrák Polzhuber – erre magyar szemtanúk is vannak – ilyennel kezdett lövöldözni, nemcsak a céltábla irányába, hanem a földre, aminek hatására a nemzetközi szövetség bevezette a szondáztatást. Hivatalosan ekkor ért véget a célzóvíz története, és eljött a Heminervin nevű nyugtató, továbbá a Trazikor nevű béta blokkoló (pulzuscsökkentő) szer divatja – de ez már egy másik történet.
A sport és az alkohol kapcsolatának talán legnépszerűbb esete azóta Ivan Uhov 2008-as lausanne-i magasugrása. A barátnőjével összevesző, pekingi olimpiáról lemaradó orosz atléta a vodka és a Red Bull keverésével igyekezett szárnyakat kapni, de ebből mélyrepülés lett, rá szivacsra. Az év utolsó napján mindenkinek ajánlhatjuk e produkciót a YouTube-on, három és fél millióan már látták, tízszer annyian, mint Uhov győztes ugrását négy évvel később a londoni játékokon.
Pedig a léc itt is, ott is a helyén maradt.
