Nagyobb gond az agresszió a sportban, mint hinnénk

„A jól teljesítmény természetes, dicséret nem jár, ellenben a hibáért büntetnek.”

MNO
2016. 04. 21. 14:43
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A sporttal kéz a kézben jár a világ bármely táján a fizikai és lelki erőszak. Ez leginkább abból fakad, hogy sportolás közben nagy mennyiségű adrenalin termelődik, ráadásul megjelenik a testi kapcsolat és az erőlködés, ezek együttes hatása szabadítja fel az agressziót – magyarázta a HVG-nek Faludi Viktória sportpszichológus. Hozzátette, hogy ez a folyamat leginkább azoknál figyelhető meg, akik a testükkel dolgoznak, hiszen a sportoló teste feletti kontroll egyes esetekben „az edző kezébe kerül” – ez a kellemetlen helyzet pedig könnyen frusztrációhoz vezethet .

A sportpszichológus kiemelte, hogy a gyerekek sok mindenre képesek egymás között. A fiatalok viszonyrendszerében megjelenhet egy alá- és fölérendeltekből álló hierarchia, ez pedig kitermeli magából az erőszaktevő személyiséget. „Egy ilyen rendszerben bármelyikünkből lehet agresszor” – tette hozzá a szakember. A következmény enyhébb esetben az lehet, hogy a gyerek nem szívesen jár edzésre. Egyre több ilyen esetről tudni, aminek sokszor az az oka, hogy vagy a csapattárs, vagy az edző erőszakosan viselkedett. Faludi szerint ezeknek a szituációknak a kialakulásért a nevelői szerepkörben (tanár, edző) lévők a felelősek, hiszen nekik kellene visszaszorítaniuk az erőszakot.

Arra a kérdésre, hogy felkészületlenek-e az edzők, a szakértő úgy válaszolt, hogy nemcsak az edzők, hanem alapvetően a felnőttek is. A felnőttek társadalma nemcsak pszichológiailag és pedagógiailag képzetlen, de önismerettel sem rendelkezik. Mint mondta, ugyan az edzések világa része az oktatásnak, a rendszer a hibakeresésre van programozva, és nem a tehetségek megtalálására.

„A jól teljesítmény természetes, dicséret nem jár, ellenben a hibáért büntetnek.”

Így szocializálódik a gyerek, és ez az attitűd az élsportban még jobban kiéleződik. A poroszos iskolai nevelés eleme, hogy állandó elkerülésre nevel, ennek pedig az a következménye, hogy Magyarország élen jár a depresszióban és a szorongások elfojtásában.

Adódik a kérdés, mit tehet a szülő. Faludi úgy véli, mindig mindenről beszélni kell, a kényelmetlen, rossz esetekre az edzővel közösen kell választ, megoldást keresni. A sportpszichológus rávilágít arra, hogy ugyan az autoriter hozzáállás eredményre vezet, a sportoló így hamar kiég. „A kooperatív vezetés a leghatékonyabb, akkor vannak lelki egyensúlyban a gyerekek. A teljesítmény akkor lehet maximális, ha jól érzem magam” – mondja a szakember.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.