Idén már két nagyobb cikket is szenteltünk annak, hogy a kínaiak rengeteg pénzt ölnek a labdarúgásba – külhonban és odahaza egyaránt. A kínai fociboomnak több oka is van, fenti cikkeinkben hosszasan elemeztük ezeket. Ám a közelmúltban nemcsak ennek a sportágnak nőtt a reputációja a kelet-ázsiai államban, hanem az amerikaifutballé és a jégkorongé is.
Lássuk előbbit. A német piackutató Repucom tavaly év eleji jelentése szerint az észak-amerikai profi amerikaifoci liga (NFL) 2014-es küzdelmeit a kínai lakosság nyolc százaléka követte figyelemmel. Ez nem tűnik nagy számnak, de ha hozzávesszük, hogy 2013-ban csupán 1,7 százalék nézte a meccseket, komoly növekedést láthatunk egy, a kínai kultúrától meglehetősen idegen sportággal kapcsolatban. Ez a bizonyos 8 százalék nem mellesleg bő 108 millió embert jelent kínai léptékben. Az NFL kínai médiacége, a Dragon Group Asia közölte: az előző szezon nagydöntőjét (Super Bowl) tizenötmillióan nézték meg, pedig helyi idő szerint reggel fél hétkor kezdődött a közvetítés. Az utóbbi időben már rutinszerűen adják élőben az NFL-meccseket Kínában, ráadásul az amatőr Kínai Amerikaifoci Liga is növeli a sportág népszerűségét azáltal, hogy felnőtt kínaiaknak tanítja meg a játék alapjait. Nem csoda, hogy az NFL márciusban bejelentette: 2018-ban már szeretnék megrendezni az első hivatalos meccset is az országban – írja a Quartz.
Az NFL érdeklődése nem új keletű: egy évtizede kerülgetik már Kínát – 2003-ban merült fel először, hogy ott játsszanak amerikafoci-meccset, ám eleddig a legtöbb tengerentúli találkozót Londonban tartották, nagy sikerrel. 2007-ben megpróbálták tető alá hozni az úgynevezett China Bowlt, egy olyan előszezonmeccset, amelyen a New England Patriots és a Seattle Seahawks küzdött volna meg egymással, ám nem jártak sikerrel. Aztán az NFL még ugyanebben az évben szerződést kötött a kínai kormánnyal, amelynek értelmében egyetemi szintű amerikaifoci-ligát hoztak létre. Ebben ma már negyvennél is több intézmény szerepel, s az itt pallérozottak alakították meg később az amatőr ligát. Emellett edzőként is dolgoznak, így egyre többen ismerkednek meg a sportággal.
A ligát 2013-ban alapította két egykori amerikai főiskolai focista, Chris McLaurin és Zach Brown, akik Kínában dolgoztak és sportolni szerettek volna. A liga növekvő népszerűségét jelzi, hogy már tíz csapat verseng azért, hogy elmondhassa magáról: Kína legjobb amerikaifoci-együttese. „Amikor edzem a csapatomat, az emberek körülállnak minket és filmeznek, mivel annyira érdekli őket, hogy valami újat lássanak” – mondta a Quartznak Vladimir Emilien, a Beijing Guardians edzője.
Az újdonság ereje vezette a sportágba Owen Yant is, a Shanghai Warriors defensive endjét, aki elmondása szerint a neten nézett egy rögbimeccset, amikor felugrott egy link. Rákattintott, és máris amerikaifoci-meccset nézett. „Lenyűgözött. Érdekesnek tűnt. Egy másik városban dolgoztam, de Sanghajba költöztem, és körbenéztem, van-e amerikaifoci-csapat, amelyhez csatlakozhatnék”.
Az NFL számára persze az a fontos, hogy Kína egy 1,4 milliárdos piac, amelynek ha csak egy kisebb része is érdeklődik a sportág iránt, az már rengeteg pénzt hozhat a konyhára. Ha lesz ott meccs, annak komoly jegybevételei lehetnek, emellett a tévés közvetítési jogok és a különféle ajándéktárgyak értékesítése is sok pénzt termelhet a jövőben a ligának.
A Dél-kaliforniai Egyetem Marshall Sports Business Intézetének ügyvezető igazgatója, David Carter szerint ugyan a fentieket próbálja kihasználni az NFL, de csak óvatosan. Nem érdekük, hogy az alapszakaszban rendezzenek meccset Kínában, mert úgy a következő bajnokin teljesen kifacsart csapatok szerepelnének. Igaz, vannak olyan csapatok, amelyek állítólag jelezték a ligának, hogy szívesen játszanának alapszakaszmeccset Kínában.
Anyagilag is kecsegtető megoldás lehetne, ha a nagy európai futball klubok mintájára (Barcelona, Manchester United, Real Madrid) népszerűsítő turnékra utazna NFL-csapat Kínába. A felsorolt óriások simán megtöltenek egy stadiont nézőkkel, az ajándéktárgyak, mezek itteni eladásából pedig akár egy-egy frissen megvett játékos árát is képesek kitermelni, emellett újabb és újabb tömegeket vonzanak a sportág számára. Viszont a Barcelona ellen ki tud állni egy olyan kínai klub, amelyik csak néhány góllal kap ki tőle, a Seattle Seahawks viszont nem valószínű, hogy találna magának közel egyenrangú ellenfelet.
Az orosz vezetésű Kontinental Hockey League a jégkorongsport második legerősebb ligája az észak-amerikai NHL-t követően. A KHL nagy erőkkel dolgozik azon, hogy egyre több országba jusson el. Jelen pillanatban nyolc ország (Fehéroroszország, Finnország, Horvátország, Kazahsztán, Kína, Lettország, Oroszország, Szlovákia) csapatai versengenek egymással a bajnokságban – 22 orosz klub mellett a többi országból egy-egy csapat. Azonban további csapatokat vonnának be a ligába: Dmitrij Csernyisenko, a KHL elnöke nemrég közölte, hogy tárgyalnak egy potenciális londoni érdeklődővel, de volt már megkeresésük Milánóból, Drezdából és Genfből is, ahogy zajlanak csatlakozással kapcsolatos megbeszélések norvég, svéd, észt, lengyel, svájci és orosz csapatoknál is.
A legutóbbi bővítéssel került be a KHL-be a kínai HC Kunlun Red Stars – a csatlakozási szerződést június 25-én, ünnepélyes keretek között írták alá Pekingben Vlagyimir Putyin orosz államfő és az egyébként futballőrült Hszi Csin-ping kínai elnök jelenlétében. A Kunlun Red Stars keretében egyébként mindössze öt kínai játékos van, a többiek külföldiek. Ott van a csapatban három olyan játékos is, akik ellen a mieink is küzdöttek tavasszal az A csoportos világbajnokságon: a szlovák Martin Bakos, valamint a francia Damien Fleury – mindketten csatárok –, valamint a finn Anssi Salmela, aki hátvéd. Az orosz Vlagyimir Jurzinov edzette csapat eddig nem muzsikál túl jól: kilenc meccsük volt, ebből négyet tudtak megnyerni. A Kunlun a Keleti főcsoport 13. helyén áll, igaz kevesebb meccset játszottak, mint a többiek.
Mindezek mellett érdemes megemlíteni, hogy az amerikaiak is hajtanak a kínai hokikedvelőkre. Már 2008-ban elkezdtek mandarin nyelven NHL-meccseket sugározni Kínában, ugyanebben az évben a San José Sharks szorosabbra fűzte a szálakat a China Sharks csapatával. Nagy lökést adhat, hogy tavaly a New York Islanders kiválasztotta a játékosbörzén az első kínai születésű hokist, Andong Songot, aki azóta is a Lawrenceville School hokisa. (Egyébként nem ő az első kínai származású hokis az NHL-ben: a kanadai állampolgárságú Larry Kwong egy meccsen szerepelt a New York Rangersben 1948. március 13-án, amikor a harmadik harmadban csupán egy percet játszott.) Idén pedig a Boston Bruins két hokisa tett egy kört Kínában, hogy ifisták között népszerűsítse a jégkorongot.
A jégkorong egyébként könnyebb helyzetben van, mint az amerikaifoci, hiszen régebb óta ismerik, ráadásul a kormányzat tervei szerint a közeljövőben gyorsan fel is kéne javulniuk benne. 2022-ben Pekingben rendezik a téli olimpiát, az állampárt pedig nyilván nem nézné jó szemmel, ha az egyik legfontosabb sportágban nem állnának helyt a kínaiak.
