Hogyan lettek az izlandiak a világ legjobb edzői?

Övék az olimpia, a vb és az Eb aranya is, dánokkal, norvégokkal, németekkel, férfiakkal, nőkkel.

egy nagy bukásból átütő sikert kovácsoltak. 2003-ban ugyanis nem jutottak ki a csapattal a következő évi olimpiára, de nem kellett új munkahelyet keresniük, hanem építkezhettek.

Ettől a pillanattól kezdve már a négy és fél évvel későbbi, 2008-as pekingi olimpiára építették a norvég női válogatottat, és a folyamat végén, a játékokon fényes diadalt arattak az arannyal. A következő évben a korszakos egyéniségnek számító Marit Breivik elköszönt a válogatottól, az ország szövetsége viszont bölcsen a folytonosság mellett tette le a voksát, és addigi másodedzőjéből, Thorir Hergeirssonból lett a kapitány. Az eredmény ámulatba ejtő: két világbajnoki cím (2011, 2015), három Eb-győzelem (2010, 2014, 2016), egy olimpiai bronz (2016) és egy olimpiai arany (2012). Hergeirsson eddig összesen tíz világversenyen vezette a csapatot, és csak egyszer nem szerzett vele medált. A legújabb Eb-aranya után természetesen újabb négyéves ajánlatot kapott. 

Napjaink legtöbb ismert izlandi sikeredzője az erősebb férfivonalon bizonyít. A 43 éves Dagur Sigurdsson 2014-ben hazai közönség előtt bukta el a Füchse Berlinnel az EHF-kupa elődöntőjét (a Mol–Pick Szeged ellen), de abban az évben nyugodt szívvel rábízták a német válogatottat.

A 2015-ös katari vb-n a negyeddöntőig jutott vele, 2016-ban viszont Eb-arannyal és olimpiai bronzzal emelte a régi magasságokba a német férfikézilabdát.

– Dagur Sigurdsson személyiségét közelebbről ismerem, komoly játékos volt, és egy szerény, rendkívül alázatos edző lett – mondja Marczinka Zoltán. – Másoktól egy kicsit elütő filozófiája van, ennek lényege, hogy a hátrányból mindig előnyt kovácsol. Engem ezzel nagyon megfogott.

Már az első világversenyére, a 2015-ös vb-re nagyon magabiztosan állt oda, ez sugárzott róla. Amikor a 2016-os Európa-bajnokságon a legnagyobb kézilabdázói megsérültek (Genseheimertől Glandorfig nem számíthatott a legismertebb mezőnyjátékosokra és még két kapusára sem),

nem a gondokra kezdett hivatkozni, hanem azt mondta, legalább az ellenfelek nem ismerik azokat, akiket pályára küld.

Persze ehhez az is kell, hogy legyen kiből meríteni: a német juniorok 2011-ben világbajnokok, 2013-ban vb-bronzérmesek lettek. De itt van Alfred Gíslason esete is, aki szintén sokat játszott a Bundesligában, és 2008 óta ragaszkodnak hozzá edzőként Kielben, akkor is, ha gyengébb időszakot él meg a csapat.

A januári franciaországi világbajnokság egyik favoritja a Sigurdsson vezette német válogatott lesz, az izlandi tréner viszont jövőre átköltözik Japánba (ahol három évig játszott), hogy a következő három évben ütőképessé tegye a távol-keleti együttest a 2020-as tokiói olimpiára.

Dánia és Gudmundsson: kritikák után bocsánatkérés 

Sigurdssont a németek kispadján – német lapok szerint – egy másik izlandi, Gudmundur Gudmundsson követheti, aki ősszel csak annyit jelentett be, hogy 2017-től már nem lesz a dánok szövetségi kapitánya.

– A pekingi olimpián még a hazájával, Izlanddal szerzett nagy meglepetést az ezüstérem megnyerésével. A londoni negyeddöntőben is esélyes volt a mieinkkel szemben, szenzációs meccsen jutott tovább a csapatunk. Dániával Rióban olyasmit elért, ami még nagy elődjének, Ulrich Wilbeknek sem sikerült – foglalja össze szakértőnk Gudmundsson legnagyobb sikereit.

Az 56 éves, mindössze 174 centi magas Gudmundsson sosem játszott nagy csapatokban, sőt játékosként csak a hazájában szerepelt, de edzőként 1999-ben dormageni szerződést kapott. Már a 2004-es athéni játékokra is kijutott Izlanddal, és innentől csak fölfelé volt az út. A dán férfiakkal Wilbek (aki 1996-ban a dán nőkkel olimpiai bajnok lett) két Eb-győzelemig, vb-döntőig jutott, de az olimpiákon a négy közé sem tudott bekerülni, Gudmundsson viszont meg sem állt Rióban az aranyig.

A kulcs ebben az esetben is az volt, hogy kitartottak mellette azok után is, hogy a tavalyi vb-n és az idei Eb-n sem került az elődöntőbe a gárdával, amely érmekhez szokott, mindkétszer a favoritok közé tartozott. A sportágban elismert és jól értesült Balkan-Handball.com szerint kezdték is keresni az izlandi tréner utódját, aki alatt a csapat már nem a Wilbek-féle gyors tempóban játszott. Pontosabban már lélekben sokan a következő olimpiai ciklusra készültek, a Gudmundsson-időszak végét várva Rióban. Egy nehéz időszak után, sérülés, formahanyatlás miatt nagy hiányzókkal vágott neki Dánia az olimpiának, ott viszont úgy szerepelt, hogy azért a Balkan-Handball.com szerkesztője nyilvánosan bocsánatot kért Gudmundssontól.

Minket, magyarokat többször elszomorított az aktuális csapatával, persze a felejthetetlen londoni olimpiai negyeddöntő miatt jó szívvel is gondolunk rá.

Minden idők egyik leghihetetlenebb fordítását  vitte végbe a magyar férfiválogatott. 14 másodperccel a vége előtt, egygólos izlandi előnynél Fazekas Nándor hétméterest védett, de úgy, hogy a mezőnybe, magyar játékoshoz pattant a labda. Három jó passz és egy csel után Lékai Máté három másodperccel a vége előtt kiegyenlített, majd kétszeri hosszabbítás után Magyarország került a legjobb négy közé az olimpia csúcsmérkőzésén.