Ha ma Magyarországon egy sportlétesítmény felújítása vagy építése, bővítése kerül szóba, lassan-lassan nem az lesz az emberek számára a legfontosabb, hogy valóban szükség van-e ezekre, hanem az, hogy már megint mi mennyibe fog kerülni, illetve az eredetileg a nyilvánosságnak elárult költségek hányszorosára nőnek a munkálatok végére. Sajnos, tegyük hozzá, mindezt nem minden alap nélkül, gondoljunk csak a stadionok vagy a nyári vizes-vb fő helyszínének számító Dagály Úszóaréna folyamatosan növekvő költségeire.
A 2024-es nyári olimpia és paralimpia rendezési jogáért kandidált Budapest, illetve Magyarország számára azonban most hazánk legnagyobb sportlétesítményének, a Hungaroringnek a teljes felújítása is aktuálissá vált. Ugyan a mogyoródi pályán az 1986-os átadás óta végeztek néhány kisebb-nagyobb átalakítást, ám a jórészt még az 1980-as évekből származó infrastruktúrára ma a retró szó használata is lassan hízelgő. Ha azt szeretnénk, hogy a Formula–1 továbbra is ellátogasson Magyarországra – 2026-ig egyébként erre szerződésünk van –, akkor az immár tradicionális pályának számító mogyoródi ring teljes felújítását nem lehet tovább halogatni. Ráadásul Gyulay Zsolt, a teljes egészében állami tulajdonú Hungaroring Sport Zrt. elnök-vezérigazgatója 2015 nyara óta többször elmondta, terveik szerint a mogyoródi pályából egy egész évben, azaz 365 napon át nyitva autó- és motorsportközpontot szeretnének kialakítani.
Egyébként a felújítás már megkezdődött, és ennek nulladik lépcsőjét már meg is lépték, ugyanis a 2016-os szezon kezdetére a mogyoródi aszfaltcsík teljes hosszán kicserélték a kopóréteget. Már azt is tudni lehet, hogy az első lépcsőfok – az alapvető cél a nézők kiszolgálása, vagyis a lelátórendszer, a főtribün mögötti terület korszerűsítése, új televíziós kommentátorfülkék, promóterklub és értékesítendő skyboxok, illetve a konferenciatermek építése – idén szeptemberben indul el, és a kormány a munkálatokra a 2017-es költségvetésből 5 milliárd forintot különített el erre a célra. A második ütemben, 2018 őszétől a sportszakma igényeit kielégítő, a pálya belsejére kiterjedő felújításokat végeznék el – a főépületek és a garázsok lebontása, újjáépítése, valamint a teljesen elöregedett közműhálózat cseréje –, míg a harmadikban felépülhetne a látogatóközpont, a múzeum és a kiszolgálólétesítmények, amelyek lehetővé tennék, hogy a Hungaroring egész évben látogatható motorsportcentrum legyen. És akkor még nem esett szó például az olyan, most is egész évben működő kiszolgálóépületekről, mint a tanpálya vagy az off-road pálya, melyek felújítása, valamint a jobb megközelítése is sürgős megoldásra vár. Ráadásul a tanpálya esetében a bővítés is előtérbe került, hogy a személyautós és a buszos oktatáson kívül a kamionosoknak is tudjanak vezetéstechnikai tréningeket tartani. És ott van még a sok gondot is okozó zajvédelem, és az idei év végére több tíz millió forintos költségből kiépül az a zajmonitoring-rendszer, amely pontosan mérni fogja a pályáról jövő zajhatásokat, illetve Kerepes irányába újabb 10 hektár erdő telepítését fogják elvégezni. Talán nem véletlen, hogy az utóbbiakat az első ütemben szeretnék elvégezni. A tervezőt és a kivitelezőt majd pályázat keretében választják ki.
Azt persze tudni kell, hogy amíg az első két lépcső mindenképpen szükséges és elvégzendő, a harmadik szakasz valóban a szakmai álmokat takarja, ám többek között a tökéletesen modernizált Silverstone példája jól mutatja, mindenképpen ez a jövő. De mindig az a kérdés, milyen költségekkel valósítható meg mindez. Az előzetes prognosztizálások alapján – ezt támasztotta alá Gyulay Zsolt a GP Híreknek adott interjújában – az első fázis mindennel együtt 20 milliárd forintba fog kerülni, míg a második lépcső megugrására mindenképpen a 2018-as és 2019-es költségvetésből kell elkülöníteni a fedezetet, míg a harmadik költségeiről kizárólag akkor érdemes beszélni, ha az elképzelések és vágyak szintjéről a megvalósítás szintjére kerül majd úgy 2019–2020 körül.
Szabados Gábor sportközgazdász szerint amennyiben fel lehet fejleszteni a Hungaroringet egy 365 napon keresztül nyitva tartó autó- és motorsportközponttá, akkor az mind gazdaságilag, mind pedig országimázs-szempontból is hasznos lesz hazánk számára.
„Persze csak akkor, ha nemcsak a Forma–1-es főversenyre és egy-két nagyobb rendezvényre, mint WTCC vagy éppen a kamionos Európa-bajnokság, kell alapozni legfőképpen a bevételeket. Az innen származó bevételeket egyébként maximum a Forma–1-hez mérhető Moto GP növelhetné jelentősen, ám a gyorsaságimotoros-világbajnokság idehozatalához például a pálya bizonyos részeit át kellene alakítani. A terveket látva szélesíteni szeretnék a repertoárját a pályának, egyrészt más sportágak – kerékpár, triatlon – és nemcsak sporthoz kapcsolódó rendezvények szintjén. Nem tartanám ördögtől való ötletnek azt sem, ha az egyre magasabb szintre emelkedő országúti kerékpárverseny, a Tour de Hongrie is helyet kaphatna a mogyoródi pályán” – jelentette ki a szakember.
Úgy véli, a magyar sport integráns részévé kell, hogy váljon a Hungaroring, és a nyilvánosságra került fejlesztési elképzelések, látványtervek pontosan ebbe az irányba mutatnak.
„Persze nagy kérdés, mindebből mi az, ami meg tud valósulni. Ugyanis a jelenlegi állapotában valóban alkalmatlan erre. Gazdasági szempontból a befektetés a különböző bevételekből megtérülhet, ugyanakkor a pályához kötődő hazai és nemzetközi pr- és marketing még nyereséget is termelhet, hiszen ezek hatására sokan érzik majd úgy, oda el kell látogatnunk. Ám csak akkor van értelme mindennek, ha pontos, mindenre kiterjedő pénzügyi tervet készítenek a szakemberek” – állította Szabados Gábor.
A sportközgazdász a költségek mértékéhez a legmodernebb, nemrég felépített Groupama Arénát ajánlotta – ott is minden van, amit a Hungaroringen kiépítenének –, annak a 15 milliárd forintos bekerülési ára pedig egy kiindulási pont lehet.
„Racionálisan kell a költségeket megállapítani, ésszerű és a magyar költségvetés számára felvállalható összeget szabad rákölteni. Miután az ország legnagyobb sportlétesítményéről van szó, ezért úgy vélem, 30-40 milliárd forintból valóra lehet váltani a terveket. Persze ehhez az kell, hogy ne az idei vizes-vb főhelyszínéül szolgáló Dagály Úszóaréna költségvetése legyen a minta, amelynek a kiadásai annyira elszabadultak, annyira irreálisak, hogy az már megmagyarázhatatlan nemcsak a szakma, hanem a civilek számára is. Ha az általam említett költségvetést a Hungaroring esetében jelentősen túllépik, akkor viszont a megtérülés szempontjából felmerül, vajon tényleg hasznos-e az állam számára ez a beruházás” – fejtette ki a szakember.
