Háromlépcsős felújítás tízmilliárdokért

130 hektáros területével az ország legnagyobb sportlétesítménye, a mogyoródi pálya mára sok szempontból elavult.

Azt persze tudni kell, hogy amíg az első két lépcső mindenképpen szükséges és elvégzendő, a harmadik szakasz valóban a szakmai álmokat takarja, ám többek között a tökéletesen modernizált Silverstone példája jól mutatja, mindenképpen ez a jövő. De mindig az a kérdés, milyen költségekkel valósítható meg mindez. Az előzetes prognosztizálások alapján – ezt támasztotta alá Gyulay Zsolt a GP Híreknek adott interjújában – az első fázis mindennel együtt 20 milliárd forintba fog kerülni, míg a második lépcső megugrására mindenképpen a 2018-as és 2019-es költségvetésből kell elkülöníteni a fedezetet, míg a harmadik költségeiről kizárólag akkor érdemes beszélni, ha az elképzelések és vágyak szintjéről a megvalósítás szintjére kerül majd úgy 2019–2020 körül.

Szabados Gábor sportközgazdász szerint amennyiben fel lehet fejleszteni a Hungaroringet egy 365 napon keresztül nyitva tartó autó- és motorsportközponttá, akkor az mind gazdaságilag, mind pedig országimázs-szempontból is hasznos lesz hazánk számára.

„Persze csak akkor, ha nemcsak a Forma–1-es főversenyre és egy-két nagyobb rendezvényre, mint WTCC vagy éppen a kamionos Európa-bajnokság, kell alapozni legfőképpen a bevételeket. Az innen származó bevételeket egyébként maximum a Forma–1-hez mérhető Moto GP növelhetné jelentősen, ám a gyorsaságimotoros-világbajnokság idehozatalához például a pálya bizonyos részeit át kellene alakítani. A terveket látva szélesíteni szeretnék a repertoárját a pályának, egyrészt más sportágak – kerékpár, triatlon – és nemcsak sporthoz kapcsolódó rendezvények szintjén. Nem tartanám ördögtől való ötletnek azt sem, ha az egyre magasabb szintre emelkedő országúti kerékpárverseny, a Tour de Hongrie is helyet kaphatna a mogyoródi pályán” – jelentette ki a szakember.

Úgy véli, a magyar sport integráns részévé kell, hogy váljon a Hungaroring, és a nyilvánosságra került fejlesztési elképzelések, látványtervek pontosan ebbe az irányba mutatnak.

„Persze nagy kérdés, mindebből mi az, ami meg tud valósulni. Ugyanis a jelenlegi állapotában valóban alkalmatlan erre. Gazdasági szempontból a befektetés a különböző bevételekből megtérülhet, ugyanakkor a pályához kötődő hazai és nemzetközi pr- és marketing még nyereséget is termelhet, hiszen ezek hatására sokan érzik majd úgy, oda el kell látogatnunk. Ám csak akkor van értelme mindennek, ha pontos, mindenre kiterjedő pénzügyi tervet készítenek a szakemberek” – állította Szabados Gábor.

A sportközgazdász a költségek mértékéhez a legmodernebb, nemrég felépített Groupama Arénát ajánlotta – ott is minden van, amit a Hungaroringen kiépítenének –, annak a 15 milliárd forintos bekerülési ára pedig egy kiindulási pont lehet.

„Racionálisan kell a költségeket megállapítani, ésszerű és a magyar költségvetés számára felvállalható összeget szabad rákölteni. Miután az ország legnagyobb sportlétesítményéről van szó, ezért úgy vélem, 30-40 milliárd forintból valóra lehet váltani a terveket. Persze ehhez az kell, hogy ne az idei vizes-vb főhelyszínéül szolgáló Dagály Úszóaréna költségvetése legyen a minta, amelynek a kiadásai annyira elszabadultak, annyira irreálisak, hogy az már megmagyarázhatatlan nemcsak a szakma, hanem a civilek számára is. Ha az általam említett költségvetést a Hungaroring esetében jelentősen túllépik, akkor viszont a megtérülés szempontjából felmerül, vajon tényleg hasznos-e az állam számára ez a beruházás” – fejtette ki a szakember.