Magyarország a következő időszakban igyekszik megerősíteni amerikai befektetéseit, javítani befektetési környezetét – különös tekintettel az adóegyezményekre –, és továbbra is nyitott a nagy autóipari beruházásokra, különösen az elektromos járművek terén - derül ki a Világgazdaság cikkéből, amely a Nagy Márton gazdasági miniszterrel való beszélgetésből készült az Orbán-Trump csúcs előtt.
Ugyanakkor a miniszter realista: a jelenlegi európai piaci helyzet miatt nagyobb esélyt lát egy kínai autóipari beruházásra Magyarországon, mint arra, hogy a Tesla hamarosan gyárat nyitna itt. A devizapolitika és befektetési jogszabályok pedig kulcsszerepet játszanak abban, hogyan alakulnak majd a jövőbeli beruházások.
A fontosabb megállapítások:
Az amerikai befektetések mozgósítása Magyarországon: Nagy Márton hangsúlyozta, hogy az elkövetkező években nagy lehetőség nyílik arra, hogy az amerikai tőke versenyképesebb legyen a kínai beruházásokkal szemben. Ehhez két feltételt lát: először, hogy ismét működjön a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény az USA és Magyarország között, másodszor pedig, hogy az amerikai tőke olyan területeken jelenjen meg erősebben, mint az autóipar, kutatás-fejlesztés, IT és telekommunikáció.
A kérdésre, hogy lesz-e Tesla-gyár Magyarországon, a miniszter azt mondta: elvi lehetőség van, hiszen Magyarország erős autóipari és elektromos járművekhez kapcsolódó ökoszisztémával rendelkezik. Ugyanakkor úgy látja, hogy az európai elektromos autópiac jelenleg a kínai gyártóknak kedvez (különösen a BYD és a MG/SAIC márka révén). Így szerinte „inkább hamarabb lesz egy második nagy kínai autóipari beruházás Pécs környékén, mint hogy a Tesla érkezzen”.
Az erős forinttal kapcsolatban Nagy Márton úgy fogalmazott: a deviza árfolyamáról a központi bank („jegybank”) dönt, és az árstabilitás fontos. A jelenlegi erős forint önmagában nem feltétlenül hátrány, de nem szeretné újranyitni az ezzel kapcsolatos vitát.
A kettős adóztatás elkerülése kapcsán említette, hogy az eredeti 1979-es egyezmény nagyon kedvező volt Magyarországnak (9 % társasági adó, 0 % forrásadó), és a bizalom egyik tényezője volt, hogy a befektetők tudják, nincs kettős adóztatás. Az egyezmény újraindítása és modernizálása ugyanakkor függ az amerikai jogalkotási folyamattól.
